„Saga pedo” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
20. sor: 20. sor:
 
</gallery>
  
</gallery>
   
  +
−
A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft.
  
  +
  +
'''Magyar név:''' fűrészlábú szöcske
  +
  +
  +
'''Tudományos név: '''''Saga pedo'' (Pallas, 1775)
  +
  +
  +
'''Védettség: IUCN: '''VU <nowiki>; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.</nowiki>
  +
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.
  +
  +
♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája: '''
  +
  +
Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.
  +
  +
A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.
  +
  +
Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)
  +
  +
'''Általános elterjedése:'''
  +
  +
A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:'''
  +
  +
Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
  +
  +
  +
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggtelek/26, Jósvafö/26, Sátoraljaújhely/N, Tarcal/N
  +
  +
BNP: Bükk-hg./15, 25, 44 (15 közelebbi lelőhellyel), Mátra/23, 36 (3 közelebbi lelőhellyel), Cserhát/23, Naszály/23 (Vác/N, N, Sz)
  +
  +
BFNP: Somló/23 (Raposka/N, S), Bakony/23 (Várpalota/N)
  +
  +
DDNP: Mecsek/23 (Pécs/N), Villányi-hg./l2, 13, 23 (Villány/N, M, S)
  +
  +
DINP: Börzsöny/23 (3 közelebbi lelőhellyel), Budai-hg./23, 19 (14 közelebbi lelőhellyel), Tétényi-fennsík/N, Csíki-h./23, Pilis-Visegrádi-hg./23, 19 (5 közelebbi lelőhellyel), Gerecse/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Vértes/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Velencei-hg./N KNP: Bugac/34
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:'''
  +
  +
Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők:'''
  +
  +
Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:'''
  +
  +
Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.

A lap 2016. április 20., 14:35-kori változata

#0230 #0231 #0232 #0234

Magyar név: fűrészlábú szöcske

Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1771)

Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

  • Saga pedo

  • 0231 Saga pedo.jpg
  • 0232 Saga pedo.jpg
  • 0234 Saga pedo.jpg


Magyar név: fűrészlábú szöcske


Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1775)


Védettség: IUCN: VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.


Leírás, bemutatás:

A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.

♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm


A faj ökológiája:

Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.

A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.

Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)

Általános elterjedése:

A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.


Elterjedése Magyarországon:

Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.


ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggtelek/26, Jósvafö/26, Sátoraljaújhely/N, Tarcal/N

BNP: Bükk-hg./15, 25, 44 (15 közelebbi lelőhellyel), Mátra/23, 36 (3 közelebbi lelőhellyel), Cserhát/23, Naszály/23 (Vác/N, N, Sz)

BFNP: Somló/23 (Raposka/N, S), Bakony/23 (Várpalota/N)

DDNP: Mecsek/23 (Pécs/N), Villányi-hg./l2, 13, 23 (Villány/N, M, S)

DINP: Börzsöny/23 (3 közelebbi lelőhellyel), Budai-hg./23, 19 (14 közelebbi lelőhellyel), Tétényi-fennsík/N, Csíki-h./23, Pilis-Visegrádi-hg./23, 19 (5 közelebbi lelőhellyel), Gerecse/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Vértes/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Velencei-hg./N KNP: Bugac/34


Állománynagyság:

Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.


Veszélyeztető tényezők:

Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.


Természetvédelmi kezelés:

Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.

A lap eredeti címe: „https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Saga_pedo&oldid=667”