„Arcyptera fusca” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
19. sor: 19. sor:
   
 
A hím 24 - 31 mm, a nőstény 30 - 35 mm. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson. Rendkívül dekoratív színezetű állat. Az okkersárga alapszínű testet barnás előtorpajzs díszíti, a szárnyak füstösen barnás-feketék, a lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Az állat viselkedését tanulmányozva észrevehetjük, hogy a hímek érces círpelésük szüneteiben jellegzetes módon integetnek feltűnő színű hátsó lábukkal. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. Elsősorban az Északi Középhegység hegyi rétjein fordul elő. Az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé. Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt aktuálisan veszélyeztetett a faj is, védett. Értéke: 10000 Ft.
  
A hím 24 - 31 mm, a nőstény 30 - 35 mm. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson. Rendkívül dekoratív színezetű állat. Az okkersárga alapszínű testet barnás előtorpajzs díszíti, a szárnyak füstösen barnás-feketék, a lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Az állat viselkedését tanulmányozva észrevehetjük, hogy a hímek érces círpelésük szüneteiben jellegzetes módon integetnek feltűnő színű hátsó lábukkal. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. Elsősorban az Északi Középhegység hegyi rétjein fordul elő. Az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé. Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt aktuálisan veszélyeztetett a faj is, védett. Értéke: 10000 Ft.
  +
  +
'''Szép hegyisásáka '''
  +
  +
  +
''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773)
  +
  +
  +
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
  +
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. Hátsó szárnya (nőstényen rövidült) füstös, a hátsó lábszár piros.
  +
  +
  +
Testhossz: ♂ 22-30 mm, ♀ 29-42 mm
  +
  +
  +
Cirpelés: A hím jellegzetes, jól hallható cirpelése a hátsó láb szárnyak fölé emelésével zárul.
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája:'''
  +
  +
Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött).
  +
  +
Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges.'''Általános elterjedése:'''
  +
  +
Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:'''
  +
  +
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.
  +
  +
  +
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).
  +
  +
ANP: Aggtelek/26, Jósvafo/26
  +
  +
BNP:Bükk-hegység/25(többközelebbi lelőhely), Mátra?, Zempléni-hg./27
  +
  +
(Háromhuta, Regéc)
  +
  +
DINP: Börzsöny/19 (Királyrét/N), Visegrádi-hegység/l 9 (Dobogókő?, innen feltehetően kipusztult, utoljára az 1960-as években gyűjtöttük).
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:'''
  +
  +
Bár nagy areájú - nálunk egyik legszebb színezetű - sáska, azonban Magyarországon ritkává teszi magasabban fekvő, üde hegyi rétekhez való kötöttsége.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők: '''Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása?) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karsz, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:''' Értékesebb lelőhelyein a szukcesszió (fel-erdősödés) meggátlása, a hegyi rétek kaszálásának részleges visszaállítása indokoltnak tűnik, de ez még további vizsgálat tárgyát képezi.

A lap 2016. október 5., 10:47-kori változata

#0620 0621

Magyar név: szép hegyisáska

Tudományos név: Arcyptera fusca (Pallas, 1773)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

  • Arcyptera fusca hím

  • Arcyptera fusca nőstény

A hím 24 - 31 mm, a nőstény 30 - 35 mm. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson. Rendkívül dekoratív színezetű állat. Az okkersárga alapszínű testet barnás előtorpajzs díszíti, a szárnyak füstösen barnás-feketék, a lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Az állat viselkedését tanulmányozva észrevehetjük, hogy a hímek érces círpelésük szüneteiben jellegzetes módon integetnek feltűnő színű hátsó lábukkal. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. Elsősorban az Északi Középhegység hegyi rétjein fordul elő. Az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé. Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt aktuálisan veszélyeztetett a faj is, védett. Értéke: 10000 Ft.

Szép hegyisásáka


Arcyptera fusca (Pallas, 1773)


Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.


Leírás, bemutatás:

Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. Hátsó szárnya (nőstényen rövidült) füstös, a hátsó lábszár piros.


Testhossz: ♂ 22-30 mm, ♀ 29-42 mm


Cirpelés: A hím jellegzetes, jól hallható cirpelése a hátsó láb szárnyak fölé emelésével zárul.


A faj ökológiája:

Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött).

Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges.Általános elterjedése:

Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul.


Elterjedése Magyarországon:

Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.


ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).

ANP: Aggtelek/26, Jósvafo/26

BNP:Bükk-hegység/25(többközelebbi lelőhely), Mátra?, Zempléni-hg./27

(Háromhuta, Regéc)

DINP: Börzsöny/19 (Királyrét/N), Visegrádi-hegység/l 9 (Dobogókő?, innen feltehetően kipusztult, utoljára az 1960-as években gyűjtöttük).


Állománynagyság:

Bár nagy areájú - nálunk egyik legszebb színezetű - sáska, azonban Magyarországon ritkává teszi magasabban fekvő, üde hegyi rétekhez való kötöttsége.


Veszélyeztető tényezők: Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása?) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karsz, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei.


Természetvédelmi kezelés: Értékesebb lelőhelyein a szukcesszió (fel-erdősödés) meggátlása, a hegyi rétek kaszálásának részleges visszaállítása indokoltnak tűnik, de ez még további vizsgálat tárgyát képezi.

A lap eredeti címe: „https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Arcyptera_fusca&oldid=686”