Érdekességek
Az afrikai kontinensen legfigyelemreméltóbb állatok közül néhány a hólyagsáska (más néven "repülő egres"), például ez a Bullacris vö. membracioides. Mint egy élő léggömb, a hím hólyagsáska hatalmas levegővel felfújt hasa erőteljes rezonátorként működik, és lehetővé teszi, hogy az udvarló hívását olyan távolságra sugározza, amelyre nem képesek más rovarok.
(A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus)
A hólyagsáskákat (Pneumoridae család) elsősorban Afrika déli részén találhatjuk meg, és jelenleg csak tizenhét fajuk ismert. De ez a kis álla-csoport sok figyelmet kapott a hallás- és udvarlási taktika evolúciójával foglalkozó biológusoktól. Kiderült, hogy a legérzékenyebb "fülük" van az összes rovar között, amelyek ugyanakkor elképesztően kifinomultak is, és amelyek közvetlenül a potroh falához kapcsolódnak, az érzékelősejtek kis csomóiból állnak. De amiben hiányzik a kifinomultság, számot adnak nekik - minden állatnak tizenkét különálló, egyszerű füle van. A nőstények a hím hívását két kilométernél nagyobb távolságból hallják, noha a hím a nő nagyon visszafogott válaszát csak ötven méterről hallja. A továbbiakban egy oda-vissza csipogás zajlik a férfi és a nő között, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy megtalálja partnereit. Mivel azonban a pufók és a védetlen éneklő hímeket ugyanolyan könnyen megtalálhatják a ragadozók, mint a nőstények, néhány hím csaláshoz folyamodik. Ahelyett, hogy energiát fektetnének be a maguk felhívására, csendesen várnak egy énekes hím közelében, és elfogják a nőstényt, mielőtt megismerkedhetne az igazi énekessel. Annak elkerülése érdekében, hogy elrejtőzzenek, ezek az úgynevezett álcázott hímek nősténynek tűnnek fel, hiányoznak mind a szárnyak, mind a többi hímnél észrevehetően felfújt has. Az ilyen „csali-és-lekapcsoló” szexuális parazitizmus más énekes rovarokban, például tücskökben is ismert.(Piotr Naskrecki)
