Gryllomorpha dalmatina

Magyar név: Néma házitücsök

Tudományos név: Gryllomorpha dalmatina (Ocskay, 1832)

Elterjedés: expanzív é-mediterrán

Faunatípus: Ponto-Mediterrán policentrikus

Életforma:

Természetvédelmi értékszám:

http://real.mtak.hu/134079/1/FoliaEntHung_2019_Vol_80_5.pdf

https://www.reabic.net/journals/bir/2023/2/BIR_2023_Hemala_etal.pdf

Leírás: A Gryllomorpha dalmatina okker-barnás színű, sötétbarna foltokkal. A fejen két sötét folt van a szemek között. A pronotum négy foltja úgy van elrendezve, hogy többé-kevésbé tiszta keresztet mutat. A hát közepén gyakran van egy keskeny, világos vonal, amely sötét szélekkel a potroh végéig tart. A hosszú csápok körülbelül háromszor olyan hosszúak, mint a test. A pronotum általában szőrös. A szárnyak teljesen sökevényesek, így még a szárnyerezet sem láthatszik. A világos színű hátsó lábakon belül és kívül erős, sötét foltok vannak. Mindkét nem hosszú cerkusza szőrös és fogatlan. A nőstény tojócsöve keskeny, egyenes vagy enyhén lefelé ívelt, lándzsaszerű, lapított hegyű.

Tethossz: ♂ 15-18mm | ♀ 16-19mm | Ovipositor 12-17 mm

Hangadás: Mivel szárnyatlan, nem cirpel. A hímekről ismert, hogy a potrohukkal dobognak, hogy felkeltsék a nőstények figyelmét. A keletkező zaj halk, és függ az alapfelülettől.

Elterjedés: Széles körben elterjedt Dél-Európában, és Spanyolországtól Dél-Franciaországon és Olaszországon át a Balkánig fordul elő. Délkeleten az elterjedési terület Görögországig és Törökországig terjed. Újkeletű északi és Pannonicumi előfordulásai behurcolás eredményei lehetnek.

Habitat és életmód: Kőfalak réseiben, régi épületekben, pincékben vagy garázsokban él. Fő elterjedési területétől északabbra általában emberi települések környékén tartózkodik. A lárvák különösen szeretnek kövek alatt vagy az avarban tartózkodni. A faj éjszakai életű, és csak teljesen sötétben válik aktívvá.

Fenológia: Egész évben megfigyelhető. A legtöbb megfigyelés ősszel történt.