Gryllus campestris
Magyar név: mezei tücsök
Tudományos név: Gryllus campestris Linne, 1758
Elterjedés: afrikai, európai, nyugat-ázsiai
Faunatípus: afrikai
Életforma: fissurobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Gryllus campestris hím
Gryllus campestris nőstény
Leírás: fényes fekete, hengerded testű rovar szőr nélkül. A feje feltűnően nagy. A mellső-külső szegélyek tövénél a szárnyak sárgák (az utolsó vedlés után eleinte teljesen sárgák). A harmadik combjának alsó, belső éle vörös. A hátsó szárny nem éri el a potrohcsúcsot. A hím epiphallusa nagy és a csúcsánál háromosztatú . A nőstény tojócső egyenes, utolsó harmadában enyhén vastagodó, a vége kicsúcsosodó, hosszú és fekete.
Testhossz: ♂ 18-26 mm, ♀ 19-27 mm, tojócső 11-13 mm.
Cirpelés: rövid és harsány, 3-4 szótagú echeme-k (akár 100 m-ről lehet hallani). A cirpelés április végén, májusban és júniusban, este és éjszaka hallatszik, és csak ritkán a nap folyamán. A hegyi gyepekben még augusztusban is.
Habitat és életmód: mindenevő faj, thermophil, és előnyben részesíti a mezofil és mezo-xerofil rövid fűvű élőhelyeket. 40-50 cm hosszú és 2 cm széles földbe ásott járatokban él. A hímek erőteljesen védik járatukat, zavarásra beljebb húzódnak, de ha egy fűszállal megpiszkáljuk őket, azt vélvén, hogy a betolakodó rivális hím, azt erős rágóikkal elkapják, s így kivonszolhatók a szabadba.
Fenológia: Az imágók április végén, május elején jelennek meg. Így a hímek már viszonylag korán (május elején), "barlangjuk" bejáratánál, hangos cirpeléssel csalogatják a nőstényeket. Egyedfejlődésük a meleg, nyári időszakban zajlik. Utolsó lárvastádiumban, esetleg imágó alakban telelnek át földalatti járataikban.
