Leptophyes albovittata
Magyar név: Közönséges virágszöcske
Tudományos név: Leptophyes albovittata (Kollar, 1833)
Elterjedés: európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/leptophyes-albovittata
Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt.
Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm.
Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel.
Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen.
Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban finom és puha levelű kétszikű lágyszárúak leveleivel és virágrészeivel táplálkozik (pl. tyúkhúr, gyermekláncfű és Lathyrus. csalán, ernyősök).
Fenológia: Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően.