Department of Evolutionary Zoology and Human Biology
University of Debrecen
Magyarul  |  in English
Előadások
  • Az OpenBioMaps alapú terepi adatgyűjtő mobil alkalmazás bemutatása - Takács Gábor (FHNPI)
    előadás diák letöltése

  • Fenntartható online tudományos és természetvédelmi adattárolás fontosságáról és az OpenBioMaps szerepéről ebben (Dr. Bán Miklós, Debreceni Egyetem)
    előadás diák letöltése

  • Lepke-háló: közösségi tudomány és lepkevédelem az OpenBioMaps felhasználásával. (Dr. Szentirmai István, ÖNPI)
    előadás diák letöltése

    Dr. Szentirmai István*, Sándor András, Faragó Ádám
    A Lepke-háló projekt egy olyan kezdeményezés, amely egyrészt a nemzeti park igazgatóság és a civil társadalom közti kapcsolat erősítését tűzte ki célul, másrészt védett fajok előfordulásának feltérképezését valósítja meg önkéntesek részvételével. Az első évben a programhoz 15 önkéntes csatlakozott Vas megy szerete, akik a lakóhelyük környékének lepkefaunájáról gyűtenek adatokat. Az önkéntesek elmélet és gyakorlati képzésben vettek részt, felszereltük őket lepkehatározóval és lepkehálóval. Számukra okostelefonos adatgyűjtő alkalmazást fejlesztettünk, amely az adatgyűjtő űrlapok testreszabásán keresztül egyszerűvé és kényelmessé teszi a felmérők munkáját. Az űrlapok mezőinek értékeit a felhasználók több esetben listákból választhatják ki, ezzel minimalizálva a hibalehetőséget. A beállítható autómatikus ellenőrzések tovább erősítik az adatminőséget. Az adatok az igazgatóság OBM szerveren található adatbázisába kerülnek, amelyeket az alkalmazás automatikusan továbbít. Az adatbázis a program eddigi két hónapja alatt 43 nappali lepkefaj, köztük 15 védett faj, 313 egyedével gazdagodott.

  • Adatgyűjtés játékosan: önkéntes diákok képzésének lehetőségei az OpenBioMaps adatgyűjtő alkalmazásban. (Sándor András, ÖNPI)
    előadás diák letöltése

    Sándor András*, Dr. Szentirmai István
    Vas megye egy egyedülálló és kiemelkedően gazdag nappali lepke faunának ad otthont. A lepkék élőhelyeinek és egyedszámainak feltárására, a Deutsche Bundesstiftung Umwelt szervezet támogatásával indította el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a Lepke-háló programot. A felméréseket végző civil önkénteseink számára egy, az OpenBioMaps adatbázisra épülő terepi adatfelvevő applikációt fejlesztettünk. Az alkalmazás előzetes, tudományos ismeretek nélkül is használható, mivel a felhasználó számára játékos formában bemutatja és megtanítja a szükséges tudást. Az applikáció négy, elméleti-gyakorlati feladatokkal kiegészített szint teljesítését követően nem csak lepkészeti, de botanikai, mikológiai és zoológiai adatok szakszerű felvételére is képessé teszi a felhasználót.

  • Terepi munka nyílt forráskódú rendszerek alkalmazásával. (Ferenc Attila, BNPI)
    előadás diák letöltése

    A Természetvédelmi Őrszolgálat terepi feldatai igen szerteágazóak. A különböző hatósági feladatok ellátása, az egyes támogatások ellenőrzésében való részvétel, a biotikai adatgyűjtés, kutatási és monitorozási feladatok ellátása során nagy mennyiségű információ hatékony elérésére és megjelenítésére van szükség. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál egy olyan rendszer tesztelése folyik, amely nyílt forráskódú terepi, asztali és szerveroldali alkalmazások használatával hatékonyabbá teheti a mindennapi munkát, valamint a terepi és irodában dolgozó kollégák közötti kommunikációt. A rendszer fő szoftveres alkotói az OpenBioMaps, a QGIS, valamint a QField. Ezek segítségével jelenleg a biotikai adatgyűjtés, a támogatási rendszerek ellenőrzése, egyes hatósági munkák terepi feladatai oldhatók meg jelenleg. Az előadás során ezek is részletesen bemutatásra kerülnek.

  • Madárgyűrűzűzési adatok kezelésének lehetőségei OBM adatbázissal - példa Romániából. (Marton Attila, Debreceni Egyetem, Milvus Csoport)
    előadás diák letöltése

  • BalkanHerps - kétéltűek és hüllők optimális védetterület-hálózatának keresése a Balkán-félszigeten (Mizsei Edvárd, Debreceni Egyetem)
    előadás diák letöltése

    A Balkán-félsziget jelentős fajképződési központja, menedék területe és forrópontja az európai élővilág sokféleségének. Ebben a politikailag és életföldrajzilag nehezen lehatárolható térségben közel 130 kétéltű és hüllőfaj fordul elő, melyek jelentős hányada endemikus, továbbá ritka és veszélyeztetett.  A BalkanHerps projektet egy együttműködői hálózat tölti fel a térségben élő fajok előfordulási adataival, és vizsgálja a jelenlegi védetterülethálózat lefedettségét a herpetofauna diverzitás kulcsterületein. A mintavételi ráfordításból eredő torzítástól és más hibáktól megtisztított előfordulási pontok és környezeti raszterek (domborzat, bioclim, envirem) felhasználásával nagyjából 1×1km felbontású elterjedési modelleket készítünk a különböző fajokra. Továbbá a fajoknak súlyokat számoltunk biológiai jellemzőik (testhossz, ivarérési kor, utódszám), elterjedés nagysága, globális természetvédelmi helyzetük és az élőhelyvédelmi irányelv alapján. A fajok potenciális elterjedései és súlyuk (fontosságuk) felhasználásával reverz szelekciós szisztematikus térbeli természetvédelmi prioritizáló meta-algoritmussal (Zonation) optimális védetterülethálózatot terveztünk, amely a Balkán-félszigeten található herpetofauna megőrzésének kulcsterületeit jelöli ki. A protectedplanet.net adatbázisában szereplő védetterületek általánosságban véve nem fedték jelentős mértékben az általunk tervezett hálózatot. Az Európai Unió tagországaiban legalább 40%-os lefedettséget tapasztaltunk, Szlovéniában pedig majdnem eléri a 90%-ot. Azonban a nem EU tagok esetében általában 10% alatt volt a prioritásterületek jelenlegi lefedettsége. Tehát a projekt legfontosabb feladata könnyen befogadható javaslatok készítése az EU tagjelölt országok optimális Natura2000 területhálózatának tervezéséhez és kijelöléséhez.

  • LocusGIS (Bérces Sándor, Duna-Ipoly Nemzeti Park)
    előadás diák letöltése

  • Természetvédelmi célú adatbázisok Romániában (Bóné Gábor, Milvus Csoport)
    előadás diák letöltése

  • Ökoszisztéma alaptérkép és egyéb tematikus rétegek előállítása a KEHOP 4.3.0 projekt keretében (Maucha Gergely, Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, Távérzékelési Osztály)
    előadás diák letöltése

  • A Pannon DNS-bank előkészületeiről (Dr. Takács Attila, MTA-DE "Lendület" Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport)
    előadás diák letöltése

    Takács Attila*, Molnár V. Attila, Sramkó Gábor
    Az élővilág változatosság ex situ megőrzésének napjainkban elterjedt módja egy régió genetikai diverzitásának konzerválása DNS-bankok formájában. A már létező DNS-bankok nemzetközi hálózatba kapcsolása is megtörtént. A nyilvános információk alapján ebben a hálózatban feltűnően alulreprezentált a Kárpátok-Pannon- és a sztyeppei régió. Az MTA-DE "Lendület" Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoportja célul tűzte ki, hogy az említett „mintázási űr” enyhítése végett mintagyűjteményével csatlakozik a hálózathoz. Az elmúlt évek gyűjtései kapcsán pár ezres nagyságrendben őrizünk katalogizált formában növényi szövetmintákat olyan formában, hogy abból a későbbiekben DNS-kivonás történhessen. Ezzel párhuzamosan zajlik a szövetmintákból a DNS-izoláció, mely eddig több százas mintát (intakt DNS-t tartalmazó DNS-kivonatokat) eredményezett. A DNS-kivonatok hosszú távú tárolását - katalogizált rendben - -80°C-os hűtőben visszük véghez. Mintáinkkal reprezentálni kívánjuk a Pannon biogeográfiai régió, illetve a nemzetközi szinten alulreprezentált sztyepprégió genetikai sokféleségének egy szeletét.

  • A Magyarországi Flóratérképezési Adatbázis online megjelenítése (Dr. Tiborcz Viktor, Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet)
    előadás diák letöltése

    Tiborcz Viktor*; Bartha Dénes; Bán Miklós
    Magyarország Flóratérképezési adatbázisa 2002-2015 közötti időszakban épült fel, mely alatt a terepi felmérések és az adatbevitel is megtörtént. A felmérési egység a Közép-Európai flóratérképezési (CEU; NIKLFELD 1971) alapmezők negyedelésével jött létre, az alapmezőnegyedek (kvadrátok) mérete így 5 földrajzi hosszúsági perc és 3 földrajzi szélességi perc, azaz 6,25 km × 5,55 km. Magyarország területét 2832 kvadrát érinti, ebből 2474 teljes területével, 358 az országhatár által metszve. A felmérés lehetővé tette a hazai edényes növényfajok elterjedési térképeinek elkészítését (BARTHA et al. 2015), növény taxonok elterjedési mintázatának elemzését. A florisztikai közlemények növekedésével, a hazai botanikusok részéről egyre növekvő igény fogalmazódott meg az elterjedési térképek online megjelenítése iránt. Jelen online adatbázis felépítésével szeretnénk kielégíteni ezt az igényt és elősegíteni a további adatközlést.

  • Hogyan segíthetik a Citizen Observatory-k és a Citizen Science kezdeményezések az ökológiai és környezeti problémák feltárását és a megoldások keresését? (Dr. Bela Györgyi, Environmental social science research group)
    előadás diák letöltése

    Bela Györgyi*; Sven Schade
    A Citizen Observatory (CO) és  a Citizen Science (CS) koncepciók rövid bemutatása után két IoT megoldással támogatott kezdeményezésről, a Budapest Citizen Observatory-ról és a MyNatura2000 app-ról beszélnék röviden és felvetnék néhány ötletet, hogy miként lehente ezeket hasznosítani. A hallgatósággal szeretnék elgondolkodni azon, hogy az innen származó adatok mennyire lehetnek kutatási szempontból érdekesek. Milyen adat-menedzsement szükséges ahhoz, hogy a civilek által kezdeményezett adatgyűjtések illetve közösségi térképezések, tudományos értékűek legyenek. Az adat-menedzsment fogalma alatt sokmindent értenék: a validálás folyamatát, meta-adatokat, adatok integrálhatóságát, adat-tárolás mikénjét, adat-licenceket stb.

  • Biodiverzitás információk áramlása:  adatoktól a döntéshozatalig (Dr. Karácsonyi Zoltán Debreceni Egyetem, Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ)
    előadás diák letöltése

Előadások