Debreceni Egyetem
in English  |  Magyarul
Go backward to Barabás Lilla: A költésparazitizmus dinamikus modellezése
Go up to Elõadók: összefoglalók
Go forward to Fenes Ditte: A korai kötõdés kapcsolata anya és két gyermekének játékával

Batáry Péter (Debreceni Egyetem): Fészekaljpredációs vizsgálatok a Fertõ-tó osztrák oldalán

2001 tavaszán szegélyhatásra vonatkozó fészekaljpredációs vizsgálatokat végeztem a Fertõ-tó nádasaiban a Fertõ-Fertõzúg Nemzeti Park (Ausztria) területén. A kísérleteim célja az élõhelyfragmentáció hatásának, ezen belül a madárközösségek térbeli eloszlását befolyásoló tényezõknek a vizsgálata volt. Saját készítésû, nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) fészkére hasonlító mûfészkeket helyeztem ki három habitat-típusban: nádas-rét szegély, nádas belsõ és nádas-víz szegély. Minden habitatban 40 mûfészket raktam ki, három ismétlésben (összesen 360 fészek), fészkenként egy fürj (Coturnix coturnix) és egy gyurmatojással. A kihelyezett mûfészkeket három nap múlva ellenõriztem, és begyûjtöttem, s az így kapott adatokat a Mayfield-féle fészekaljtúlélési ráta alapján dolgoztam fel. Minden egyes fészek mellett felvettem a következõ paramétereket: a tojások állapota (ép, sérült vagy eltûnt), nádsûrûség (régi és új nád), nádmagasság (régi és új nád), nádszálvastagság és a szegélyek esetében a szegélytõl való távolság és a vízmélység. Ezeket a vizsgálatokat összesen háromszor végeztem el: áprilisban, májusban és júniusban. A fészekaljtúlélési rátákat összehasonlítva eredményül azt kaptam, hogy a Fertõ-tavon a fészekaljpredációra nézve mindkét szegélyen, de nem minden esetben érvényesül a szegélyhatás. A fészkek láthatóságának valószínûleg jelentõs hatása lehet a fészekaljtúlélésre. Ezekre és a fészekaljpredáció idõbeli szezonalitására vonatkozólag az adatok feldolgozása még folyamatban van. Az elõzetes eredményekbõl azonban úgy tûnik, hogy a láthatóságának nincs trend jellegû hatása a fészekaljpredációra. Az ilyen típusú kutatások során lényeges a predátorok azonosítása. A gyurmatojáson hagyott nyomok alapján azonosított predátorok a sirályfajok (Larus spp.), a barna rétihéja (Circus aeruginosus) és különbözõ kisemlõs fajok. Infraérzékelõs fényképezõgéppel sikerült felvételt készítenem egy erdei egérrõl (Apodemus sylvaticus) és egy foltos nádiposzátáról (Acrocephalus schoenobaenus), mint fészekpredátorról.


VÖCS, DE January 23, 2002; További információ itt

Go backward to Barabás Lilla: A költésparazitizmus dinamikus modellezése
Go up to Elõadók: összefoglalók
Go forward to Fenes Ditte: A korai kötõdés kapcsolata anya és két gyermekének játékával