Pholidoptera griseoaptera

Innen: orthoptera-wiki


Magyar név: Szürke avarszöcske

Tudományos név: Pholidoptera griseoaptera (De Geer, 1773)

Elterjedés: Európai

Faunatípus: Ponto-Caspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera


Leírás: alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét. A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák.

Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 16-20 mm | Tojócső 8-10 mm

Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék.

Elterjedés: a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed.

Habitat és életmód: vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek.

Fenológia: Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november).