„Isophya brevipennis” változatai közötti eltérés
| (11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | '''Magyar név:''' |
+ | '''Magyar név:''' Kárpáti tarsza |
| ⚫ | |||
| + | '''Elterjedés:''' Pannon medence körüli hegyvidékek |
||
| ⚫ | |||
| + | '''Faunatípus:''' európai |
||
| − | :::Syn: ''Isophya brevipennis Brunner von Wattemwyl, 1878'' |
||
| + | '''Életforma:''' chorto-thamnobiont |
||
| + | |||
| + | '''Természetvédelmi értékszám:''' I |
||
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszemei értéke 10000 Ft. |
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszemei értéke 10000 Ft. |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | Fájl: |
+ | Fájl:Isophya_camptoxipha_(Fieber,_1854),_male.jpg| |
| + | Fájl:Isophya_camptoxipha_(Fieber,_1854),_female.jpg |
||
| − | Fájl:Isophya_camptoxipha_h.jpg |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | '''Leírás, bemutatás:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| − | |||
| ⚫ | A test alapszíne zöld, a hátoldalán két fehér, sárga, lila vagy vörös hosszanti csíkkal. Előfordulnak egységes zöld színű egyedek is. A hímek mellső szárnya a rövid, nagyjából olyan hosszú, mint az. A cirpelőér rövidebb, minta előtor-pajzs hátsó széle. A nőstények szárnyatlanok. A tojócső ívelt, a végén fogazott. |
||
Testhossz: ♂ 19-22 mm, ♀ 20-23 mm, tojócső: 8-10 mm. |
Testhossz: ♂ 19-22 mm, ♀ 20-23 mm, tojócső: 8-10 mm. |
||
| − | |||
Cirpelés: nagyon alacsony intenzitású, hosszú szótagok sorozata, bármely napszakban. Néha sok cirpelő hím látható közel egymáshoz. |
Cirpelés: nagyon alacsony intenzitású, hosszú szótagok sorozata, bármely napszakban. Néha sok cirpelő hím látható közel egymáshoz. |
||
| ⚫ | |||
| − | |||
| − | |||
| ⚫ | |||
| + | '''A faj ökológiája:''' |
||
| + | |||
| ⚫ | Változatos, kétszikűekben gazdag mezofil rétek, erdőszegélyek, erdei tisztások gyepszintjében fordul elő. Az 1-2 cm mélyen a talajba süllyesztett tojáscsomók telelnek át. Korai faj; már március-áprilisban kel és május folyamán, június elején imágóvá fejlődik. Júniusra-júliusra az imágó be is fejezi életét. Kétszikű növények leveleivel táplálkozik. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes. |
||
| ⚫ | |||
| + | '''Általános elterjedés:''' |
||
| ⚫ | |||
| − | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). DDNP: Mecsek (Abaliget/S, N, Hosszúhetény/S, Orfií/S, Pécs/N, S), Villányi-h./13, (Villány), Zselic (Zselickislak/S) |
||
| − | FHNP: Sopron/N |
||
| + | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
||
| − | ŐNP: Őrség/28 (4 közelebbi lelőhely), Kőszegi-h./46 (Bozsok, Cák, Kőszeg, Velem) |
||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | '''Állománynagyság:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | '''Veszélyeztető tényezők:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | '''Természetvédelmi kezelés:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett kedveltebb növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók. |
||
A lap jelenlegi, 2020. március 24., 16:13-kori változata
Magyar név: Kárpáti tarsza
Tudományos név: Isophya camptoxypha (Fieber, 1853) (Syn: Isophya brevipennis Brunner von Wattemwyl, 1878)
Elterjedés: Pannon medence körüli hegyvidékek
Faunatípus: európai
Életforma: chorto-thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszemei értéke 10000 Ft.
,_male.jpg)
,_female.jpg)
Leírás, bemutatás:
A test alapszíne zöld, a hátoldalán két fehér, sárga, lila vagy vörös hosszanti csíkkal. Előfordulnak egységes zöld színű egyedek is. A hímek mellső szárnya a rövid, nagyjából olyan hosszú, mint az. A cirpelőér rövidebb, minta előtor-pajzs hátsó széle. A nőstények szárnyatlanok. A tojócső ívelt, a végén fogazott.
Testhossz: ♂ 19-22 mm, ♀ 20-23 mm, tojócső: 8-10 mm.
Cirpelés: nagyon alacsony intenzitású, hosszú szótagok sorozata, bármely napszakban. Néha sok cirpelő hím látható közel egymáshoz.
A faj ökológiája:
Változatos, kétszikűekben gazdag mezofil rétek, erdőszegélyek, erdei tisztások gyepszintjében fordul elő. Az 1-2 cm mélyen a talajba süllyesztett tojáscsomók telelnek át. Korai faj; már március-áprilisban kel és május folyamán, június elején imágóvá fejlődik. Júniusra-júliusra az imágó be is fejezi életét. Kétszikű növények leveleivel táplálkozik. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes.
Általános elterjedés:
Túlnyomóan a Kárpátok vonulatára és Erdélyre korlátozódik (Nyugat-Ukrajnában, Szlovákiában, Bulgáriában, Dél-Lengyelországban, ezen kívül Moldvában, illetve az Elő-Alpokban és a Mecsekben.
Elterjedése Magyarországon:
Szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Mecsekben, Villányi-hegységben valamint az Alpokalján.
Állománynagyság:
Értékes, ritka szub-endemizmusunk, amely a Kárpát-medencén nem, illetve alig terjed túl. Az Őrségben a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságban fordul elő. A Kárpátokban 1500 m fölé is felhatol.
Veszélyeztető tényezők:
Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) bizonyára veszélyeztetik, amelyek elől - kis vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Éppen ezért visszatelepedése is csak nagyon lassú folyamat lehet.
Természetvédelmi kezelés:
Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett kedveltebb növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók.
