„Pholidoptera griseoaptera” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
 
Tudományos név: ''Pholidoptera griseoaptera'' (De Geer, 1773)
 
Tudományos név: ''Pholidoptera griseoaptera'' (De Geer, 1773)
   
Elterjedés:
+
Elterjedés: Európai
   
Faunatípus:
+
Faunatípus: Ponto-Caspi
   
Életforma:
+
Életforma: thamnobiont
   
Természetvédelmi értékszám:
+
Természetvédelmi értékszám: III
   
   
 
<gallery>
 
<gallery>
Pholidoptera_griseoaptera_m.jpg|Képaláírás1
+
Pholidoptera_griseoaptera_m.jpg|Szürke avarszöcske hím
Pholidoptera_griseoaptera_fm.jpg|Képaláírás2
+
Pholidoptera_griseoaptera_fm.jpg|Szürke avarszöcske nőstény
 
</gallery>
 
</gallery>
 
   
 
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera
 
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera
   
   
  +
'''Leírás:''' alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét.
Leírás: Sötét Bush-tücsök van paranotum nélkül fehér csíkkal jellemző más Pholidoptera faj. A szárnyak rövid és általában világosabb színű. A titillators végén egy ívelt és hegyes. A tojásrakó ívelt. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak.
 
  +
A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák.
 
  +
Testhossz: S 14-18mm, 16-18mm Ç, tojásrakó 9-10mm.
 
  +
Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 16-20 mm | Tojócső 8-10 mm
 
Stridulation: rövid echemes van kialakítva 3 szótagokat. Ez stridulates folyamán nappal és éjszaka egyaránt.
 
   
  +
Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék.
Megoszlás: a Holo európai faj, széles körben elterjedt
 
  +
  +
'''Elterjedés:''' a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed.
   
  +
'''Habitat és életmód:''' vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek.
Habitat és életmód: ez egy zoophilous és praticolous faj él az erdőben béren kívüli és tisztásokon, néha a városi parkok. Ha sok férfiak énekelnek rövid rivalizálás dalok, egy időben, anélkül, hogy egymást átfedik.
 
   
  +
'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november).
Fenológia: felnőttek is felmerült a július és november végéig. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek április-májusban.
 

A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:30-kori változata


Magyar név: Szürke avarszöcske

Tudományos név: Pholidoptera griseoaptera (De Geer, 1773)

Elterjedés: Európai

Faunatípus: Ponto-Caspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera


Leírás: alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét. A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák.

Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 16-20 mm | Tojócső 8-10 mm

Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék.

Elterjedés: a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed.

Habitat és életmód: vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek.

Fenológia: Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november).