„Pholidoptera griseoaptera” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | Pholidoptera_griseoaptera_m.jpg| |
+ | Pholidoptera_griseoaptera_m.jpg|Szürke avarszöcske hím |
| − | Pholidoptera_griseoaptera_fm.jpg| |
+ | Pholidoptera_griseoaptera_fm.jpg|Szürke avarszöcske nőstény |
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | |||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera |
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera |
||
| − | Leírás: alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét. |
+ | '''Leírás:''' alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét. |
A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák. |
A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák. |
||
| 30. sor: | 29. sor: | ||
Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék. |
Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék. |
||
| − | Elterjedés: a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed. |
+ | '''Elterjedés:''' a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed. |
| − | Habitat és életmód: vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek. |
+ | '''Habitat és életmód:''' vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek. |
| − | Fenológia: Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november). |
+ | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november). |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:30-kori változata
Magyar név: Szürke avarszöcske
Tudományos név: Pholidoptera griseoaptera (De Geer, 1773)
Elterjedés: Európai
Faunatípus: Ponto-Caspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Szürke avarszöcske hím
Szürke avarszöcske nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-griseoaptera
Leírás: alapszíne barna, szürkés vagy vörösesbarna. Nincsenek nagy kontrasztú rajzolatok. Így a pronotum lebenyek is fokozatosan világosabbak az alsó-mellső szélen. A pronotum, a tor és a combok oldalai gyakran sötétek, néha csak foltosak. Általában hím sötétebb, míg a nőstények világosabbak. A szárnyak rövidek és általában világosabb színűek. A nőstények szárnyai pikkelyesek, és csak a pronotum alatt helyezkednek el. A hím cerkuszai kissé befelé íveltek, és az első harmadban erős belső fogat hordoznak. A tojócső félhold alakúan ívelt, felfelé hajlított, és a csúcsán egészen sötét.
A lárvák, különösen a korai stádiumokban, a test oldalán nagyon sötétek, a hátukon világosbarnák.
Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 16-20 mm | Tojócső 8-10 mm
Cirpelés: mérsékelten hangos, spontán éneke három, rövid, 3 szótagú echemeből áll, a szótagok gyorsan ismétlődnek, nem mindig különithetőek el. Az egyes szótagok csak alacsony hőmérsékleten érzékelhetők egyértelműen. A hím imágók a nap folyamán és éjjel énekelnek, gyakran fejjel lefelé és jól elrejtve a növényzetben. Ha sok hím van, akkor rövid rivalizáló dalokat énekelnek, egy időben, de anélkül, hogy egymást átfednék.
Elterjedés: a Holo-európai faj, széles körben elterjedt: Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Európa és a Balkán-félsziget-től egészen Törökországig terjed. A legkeletibb előfordulásai a Kaukázusban vannak. Észak-Európában az Egyesült Királyság és Skandinávia déli részéig terjed.
Habitat és életmód: vegyes táplálkozású faj, erdőszegélyek mentén és tisztásokon él, a magasabb és sűrűbb szerkezeteket részesíti előnyben. Hosszú füves réteken, legelőkön, lejtőkön, nagy magasságban is él. Hasonlóképpen az erdei élek, a bokrok és a sövények vagy a kertek és a települési területen található parkok is megtalálhatók. Azon kevés faj egyike, amely olyan erdőkben is él, ahol elegendő a fény és a kellőn struktúrált aljnövényzet is jelen van. A petéket elhalt fákba és a talajba rakják. Egy nőstény több mint 200 petét tud lerakni. Előnyösek a nedves és jól megkötött petéző helyek.
Fenológia: Az áttelelő petékből, két év nyugalmi időszak után, a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november).
