Kültakaró
Kültakaró - exoskeleton
Anatómiai részei:
- alaphártya
- epidermis=hypodermis (sejtes réteg)
- cuticula (nem sejtes réteg, amelynek a színe egy saját és egy interferencia színből tevődik össze):
- -- epicuticula
- -- exocuticula
- -- endocuticula (utóbbi kettő: procuticula)
Szelvényesen helyezkedik el, vedlések révén meghatározott időközönként cserélődik.
A vedlésperiódusok hormonális szabályozás alatt állnak.
Az előtori mirigy ekdizont termel, amely a periférikus szövetekben alakul át aktív metabolitjává, 20-OH ekdizonná. Ez utóbbi a posztembrionális fejlődés alatt a vedlést szervezi meg. Citoszolikus receptoraihoz kapcsolódva bejut a sejtmagokba, ahol génaktivitást vált ki, és így elindítja a vedlésben szerepet játszó főbb enzimek (kitináz, b-acetil-glükózamináz, DOPA-dekarboxiláz stb.) szintézisét. A lárva/imágó átalakuláskor az előtori mirigy ekdizon-szintetizáló szerepét többnyire a petefészek és a herék veszik át.
A vedlés folyamatában ugyancsak szerepet játszó juvenilis hormonok szintézisét általában a páros corpus allatum végzi. A juvenilis hormonnak a posztembrionális fejlődés során a juvenilis karakterek visszatartásában van szerepe. Vedléskor – szintén génaktivitás elindításával – az új kutikula minőségét határozza meg. A vérnyirokban való jelentős előfordulásakor lárva/lárva-, alacsony előfordulásakor lárva/báb-, hiányakor báb/imágó-típusú vedlésre kerül sor.
A tágabb értelemben vett vedlés lépései:
- A hipodermisz osztódik.
- Apolízis: a régi kutikula elválik a hipodermisztől, mely utóbbi proenzimekben gazdag vedlési gélt választ ki az ekzuviális térbe.
- Kutikulin szekréció: új kutikulin-lemez (amely később az új kutikulát védi az enzimek bontó hatásától) és alatta kitinpolimeráz enzimben gazdag membránrészek jönnek létre.
- Prokutikula szekréció: a vedlési gélben a proenzimek aktiválódásával a régi kutikula részleges bontásával és visszaszívódásával kerül sor az új prokutikula kiépítésére.
- Preekdiziális folyamatok: bizonyos kutikuláris szervek (lárvális légzőnyílások, rágók, állábak kapaszkodó horgai stb.) hamarabb kiépülnek.
- Ekdízis: az új prokutikula (szklerotizáció és melanizáció előtt levő kutikula) kiépülését követően a régi eldobásra kerül.
- Fibrillogenezis: a prokutikula struktúrálódása (és kiterjedése).
- Szklerotizáció: a vázfehérjék katekolaminokkal való kapcsolódással létrehozzák a szklerotint, ami a kitin-mátrixhoz kapcsolódva megkeményíti azt.
- Melanizáció: a kutikulába festékanyagok épülnek be, amely után kialakul a végleges kutikulára jellemző szerkezet és színezet.
Hártyás részek által összekapcsolt vagy összeforrt kitinpajzsok (scleritek) alkotják:
- hátlemez (tergit)
- haslemez (sternit)
- oldallemez (pleurit)