"Hüllők – Reptilia" forrásának megtekintése

<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 14pt;">'''Csoport''': '''Amniota – Magzatburkosok'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''[["Reptilia - Hüllők"]]'''</span></p>
<p class="western" align="justify">Alosztály: Anapsida – Halántékablak-nélküliek</p>
<p class="western" align="justify">Rend: <span>Testudines </span>- Teknősalakúak</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Emydidae </span>- mocsáriteknős-félék</p>
<p class="western" align="justify">'''''1. Emys orbicularis''''' - mocsári teknős'''</p>
<p class="western" align="justify">Alosztály: Diapsida – Kettős-halántékablakúak</p>
<p class="western" align="justify">Alosztályág: Lepidosaurida</p>
<p class="western" align="justify">Rend: <span>Squamata</span> – Pikkelyeshüllő-alakúak</p>
<p class="western" align="justify">Alrend: <span>Anguimorpha</span> – Lábatlangyík-alkatúak</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Anguidae</span> – lábatlangyíkfélék</p>
<p class="western" align="justify">'''''2. Anguis fragilis''''' – lábatlan gyík</p>
<p class="western" align="justify">Alrend: <span>Scincomorpha</span> – Vakondokgyík-alkatúak</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Scincidae </span>– vakondokgyíkfélék</p>
<p class="western" align="justify">'''''3. Ablepharus kitaibelii fitzingeri''''' – pannon gyík</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Lacertidae</span> – nyakörvösgyíkfélék</p>
<p class="western" align="justify">'''''4. Podarcis muralis ''''' – fali gyík</p>
<p class="western" align="justify">'''''5. Podarcis taurica ''''' – homoki gyík</p>
<p class="western" align="justify">'''''6. Zootoca vivipara ''''' – elevenszülő gyík</p>
<p class="western" align="justify">'''''7. Lacerta viridis''''' – zöld gyík</p>
<p class="western" align="justify">'''''8. Lacerta agilis''''' – fürge gyík</p>
<p class="western" align="justify">Alrend: <span>Serpentes</span> – Kígyó-alkatúak</p>
<p class="western" align="justify">Családsorozat: Colubroidea</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Colubridae </span>– siklófélék</p>
<p class="western" align="justify">'''''9. Natrix natrix''''' – vízi sikló</p>
<p class="western" align="justify">'''''10. Natrix tessellata '''''– kockás sikló</p>
<p class="western" align="justify">'''''11. Zamenis longissimus (Elaphe longissima) '''''– erdei sikló</p>
<p class="western" align="justify">'''''12. Coluber caspius''''' – haragos sikló</p>
<p class="western" align="justify">'''''13. Coronella austriaca''''' – rézsikló</p>
<p class="western" align="justify">Család: <span>Viperidae</span> – viperafélék</p>
<p class="western" align="justify">'''''14. Vipera berus''''' – keresztes vipera</p>
<p class="western" align="justify">'''''15. Vipera ursinii rakosiensis''''' – rákosi vipera<br><br><br></p>
**<span style="font-size: 14.4px;">A hüllők az első, valódi, szárazföldi állatok; amelyek már szaporodásukat is teljes mértékben függetleníteni tudták a víztől.</span><br>
**<em style="font-size: 14.4px;">'''Poikilotherm'''</em><span style="font-size: 14.4px;">, azaz változó testhőmérsékletű állatok.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">A legtöbb hazai hüllőfaj márciustól október közepéig-végéig aktív. A számukra kedvezőtlen telet kövek alatt, korhadó fákban, fakéreg alatt, kisemlősök járataiban, az iszapba betemetve, tehát fagymentes helyen vészelik át.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">Legnagyobb faji diverzitásukat a trópusokon érik el.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">Manapság ide sorolják a madarak (Aves) rendszertani kategóriáját is. (Diapsida / Sauria / Ornithosuchia / Aves)</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">Szünapomorf bélyegeik: a koponya csontjainak bélyegei, csigolyajellemzők, a szem íriszmozgató harántcsíkolt izmai, kiszélesedő szabad idegvégződések és </span><em style="font-size: 14.4px;">'''β-keratin'''</em><span style="font-size: 14.4px;"> az epidermiszben. A </span><em style="font-size: 14.4px;">'''β-keratin'''</em><span style="font-size: 14.4px;"> csak a hüllőkre jellemző vegyület, ez alkotja a kemény szarupikkelyeket és pajzsokat.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">A hüllők bőre száraz, mirigyekben szegény.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">A Reptilia-n belül, a madarakon kívül, még két irányvonalat különböztethetünk meg:</span><br>
<p class="western" style="margin-left: 50px;" align="justify">1. az '''''Anapsida''''' és</p>
<p class="western" style="margin-left: 50px;" align="justify">2. a '''''Diapsida''''' irányvonalat.</p>
<p class="western" style="margin-left: 50px;" align="justify">Az ''Anapsidák'' koponyáján egy, a ''Diapsidákén'' két halántékablakot találunk. Előbbi csak a teknősöknél (''Testudines''), utóbbi, a krokodiloknál (''Crocodylia'') és a pikkelyes hüllőknél (''Squamata''), illetve még kifejezettebben a hidasgyíkoknál (''Sphenodontidae'') fordul elő.</p>
<p class="western" style="margin-left: 50px;" align="justify">A ''Diapsida'' típus evolúciós jelentősége, a koponya elemeinek nagyobb mozgékonyságában; illetve az állkapcsi izomzat átrendeződésének következtében, annak erőteljesebbé válásában van.</p>
[[file:img1641647150605.png|240x110px|top|thumb|Diapsid koponya]][[file:img1641569900800.png|250x114px|left|thumb|Anapsid koponya]]
<div class="thumb tleft"></div>
<p><br><br><br><br><br><br><br><br><br></p>


*Fogaik lehetnek: <em style="font-size: 14.4px;">pleurodont</em><span style="font-size: 14.4px;"> (a csont egyik oldalán lévő barázdában ülő), </span><em style="font-size: 14.4px;">acrodont</em><span style="font-size: 14.4px;"> (a csont élén ülő), és </span><em style="font-size: 14.4px;">thecodont</em><span style="font-size: 14.4px;"> (valódi fogmederben ülő) fogak.</span>
*<strong style="font-size: 14.4px;">Minden hazai hüllőfaj ragadozó</strong><span style="font-size: 14.4px;">, méretüktől, gyorsaságuktól és élőhelyüktől függő zsákmányt fogyasztanak (a kisebb gerinctelenektől a kisemlősökig); külföldi fajaik között azonban számos növényevő is akad.</span><br>
*<span style="font-size: 14.4px;">Keringési rendszerük a kétéltűeknél jóval fejlettebb. Szívük két pitvarból és egy, három részre osztott; de még nem tökéletesen elválasztott kamrából áll (kivéve </span><em style="font-size: 14.4px;">Crocodylia)</em><span style="font-size: 14.4px;">.</span><br>
*<span style="font-size: 14.4px;">Idegrendszerük szintén fejlettebb a kétéltűeknél, jellegzetes idegrendszeri eredetű szervük a </span><em style="font-size: 14.4px;">'''parietális szerv'''</em><span style="font-size: 14.4px;">, vagy </span><em style="font-size: 14.4px;">„harmadik szem”</em><span style="font-size: 14.4px;">, az </span><em style="font-size: 14.4px;">epitalamus </em><span style="font-size: 14.4px;">egyik nyúlványa, amely a </span><em style="font-size: 14.4px;">hidasgyíkoknál</em><span style="font-size: 14.4px;"> és néhány másik gyíkfajnál áttöri a koponya parietális részét, és valódi fényérzékelést szolgál.</span><br>
<p class="western" align="justify"><br></p>
[[file:img1641581640151.png|216x219px|left|thumb|Hidasgyík, vagy tuatara (''Sphenodon punctatus'') koponyája <em> </em>]][[file:img1641650723754.jpeg|180x217px|thumb|''Anolis sp.'']]<p class="western" align="center">''&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;''</p>
<p class="western" align="justify"><br></p>

<span style="font-size: 14.4px;"></span>

<span style="font-size: 14.4px;"></span>

<span style="font-size: 14.4px;"><br></span>

<span style="font-size: 14.4px;"></span>

<span style="font-size: 14.4px;"></span>




<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">A </span><em style="font-size: 14.4px;">'''Jacobson-féle szerv'''</em><span style="font-size: 14.4px;"> az orrüreg melléküregében található kémiai érzékszerv.</span><br>
**<span style="font-size: 14.4px;">A </span><em style="font-size: 14.4px;">'''gödörszerv'''</em><span style="font-size: 14.4px;"> csak néhány kígyófajra</span><em style="font-size: 14.4px;"> </em><span style="font-size: 14.4px;">jellemző; infravörös tartományban érzékelő; az epidermiszben, az orrnyílás és a szemek között elhelyezkedő szerv.</span><br>
[[file:img1641645351832.png|thumb|left|262x200px]][[file:img1641614658321.jpeg|thumb|bottom|324x193px]]<p class="western" align="center"><br></p>
''<u></u>''

''<u></u>''<p class="western" align="center">''<u>Jacobson-szerv</u>''</p>
<p class="western" align="center"><br></p>
<p class="western" align="center"><br></p>
<p class="western" align="center"><br></p>
[[file:img1641637446660.jpeg|600x203px|center|thumb|Gödörszerv felépítése és helyzete]][[file:img1641629563927.jpeg|348x254px|center|thumb|Gödörszerv a Crotalus durissus dryniusnál]]


**<strong style="font-size: 14.4px;" >Szaporodásuk:</strong><span style="font-size: 14.4px;" > Kloákájuk van. A megtermékenyítés belső, a krokodilok és a teknősök hímjeinek a kloáka alapjából kiemelkedő, középső állású párzószervük (</span><em style="font-size: 14.4px;" >'''penis'''</em><span style="font-size: 14.4px;" >) van, míg a </span><em style="font-size: 14.4px;" >Lepidosauria</em><span style="font-size: 14.4px;" > tagjai egy pár </span><em style="font-size: 14.4px;" >'''hemipenis'''</em><em style="font-size: 14.4px;" >t </em><span style="font-size: 14.4px;" >viselnek. Szaporodhatnak tojásokkal (</span><em style="font-size: 14.4px;" >'''oviparia'''</em><span style="font-size: 14.4px;" >), amelyeknek héjába mész nem épül be, ezért ún. lágy héjú tojások; lehetnek elevenszülő (</span><em style="font-size: 14.4px;" >'''vivipar'''</em><span style="font-size: 14.4px;" >), vagy </span><em style="font-size: 14.4px;" >'''ovo-vivipar '''</em><span style="font-size: 14.4px;" >állatok. A tojásokat rakhatják a talajba ásott, vagy más állatoktól kisajátított üregbe, korhadó szerves anyagba (pl. komposzthalomba), partmenti iszapba stb. A hazai fajok többségénél a nászidőszak májusra, júniusra esik, az utódok pedig július augusztus folyamán jönnek a világra. Ivadékgondozás csak a krokodiloknál (</span><em style="font-size: 14.4px;" >Crocodylia</em><span style="font-size: 14.4px;" >) és az óriáskígyóféléknél (</span><em style="font-size: 14.4px;" >Boidae</em><span style="font-size: 14.4px;" >) figyelhető meg. Elsősorban a gyíkoknál gyakori az ivari kétalakúság, ez különösen nászidőszakban lehet jelentős. A párzást sokszor különböző figyelemfelkeltő viselkedések illetve a hímek territoriális párviadalai előzik meg.</span><br>
**<strong style="font-size: 14.4px;" >Magyarországon minden hüllőfaj védett!</strong><span style="font-size: 14.4px;" > A legfőbb veszélyeztető tényező Európában élőhelyeik elpusztítása és a gázolás. A legtöbb hazai faj előfordulási területe szerencsére védettséget élvez. A rovarokat és más gerincteleneket fogyasztó fajoknál az ezek ellen használt vegyszerek okoznak gondot, a kígyókat pedig a szándékos pusztítás, agyonverés is fenyegetheti. A legtöbb hazai hüllőpopuláció helyzete stabil; számos, a Berni Egyezményben fokozottan védett faj állományai nálunk igen jó állapotban vannak. Van azonban néhány veszélyeztetett faj is, veszélyeztetettségük főként speciális élőhely igényükkel (</span><em style="font-size: 14.4px;" >homoki gyík</em><span style="font-size: 14.4px;" >), elszigeteltségükkel (</span><em style="font-size: 14.4px;" >rákosi vipera, haragos sikló</em><span style="font-size: 14.4px;" >), városközeli élőhelyeik beépülésével /</span><em style="font-size: 14.4px;" >pannon gyík</em><span style="font-size: 14.4px;" >/ van kapcsolatban.<br></span>A hüllők védelme elsősorban élőhelyeik megóvásával, rehabilitációjával; újabb élőhelyek létesítésével (pl.: gyíkvárak); a lakosság informálásával; ritkábban fogságban történő szaporítással folyik. A kétéltűek számára létesített „békaalagutak” számos hüllő számára is biztonságosabbá teszik a forgalmas úttesteken történő áthaladást.
**<span style="font-size: 14.4px;" >A Teknősök rendjére egységesen jellemző, hogy testüket egy hasi és egy háti csontos héj (</span><em style="font-size: 14.4px;" >plastron</em><span style="font-size: 14.4px;" > és </span><em style="font-size: 14.4px;" >carapax</em><span style="font-size: 14.4px;" ><span style="font-size: 14.4px;" >) védi a külső hatásoktól. Fogaik nincsenek, helyette éles szarukávával rendelkeznek.<br><br></span></span>
<p class="western" align="justify">'''Felhasznált irodalom'''</p>
<p class="western" align="justify"><span>Dely, O., Gy.</span> (1978): Hüllők – Reptilia. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae). XX. 4. pp. 120.</p>
<p class="western" align="justify"><span>Diesner, G.,</span> és <span>Reiccholf, J.</span> (1997) Kétéltűek és hüllők (Természetkalauz sorozat).- Magyar könyvklub, Budapest. 288 pp.</p>
<p class="western" align="justify"><span>Korsós, Z. </span>(1996) Amniota - Magzatburkosok: Hüllők. [Amniota: Reptiles.] - in: <span>Papp, L</span>. (Szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet. Állatorvostudományi egyetem, Budapest. pp. 322-343</p>
<p class="western" align="justify"><span>Puky, M., Schád, P. & Szövényi G.</span> (2005): Magyarország herpetológiai atlasza/Herpetological atlas of Hungary. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest. pp. 207.</p>
<p class="western" align="justify">Felhasznált képek (2007-11-03):</p>
[http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Skull_anapsida.svg http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Skull_anapsida.svg][http://hu.wikipedia.org/wiki/Diapsida http://hu.wikipedia.org/wiki/Diapsida][http://www.acornnaturalists.com/store/TUATARA-SKULL-REPLICA-P3166C327.aspx http://www.acornnaturalists.com/store/TUATARA-SKULL-REPLICA-P3166C327.aspx][http://home.att.net/~larvalbugbio/anole.html http://home.att.net/~larvalbugbio/anole.html][http://www.science-art.com/image.asp?id=1407&search=1 http://www.science-art.com/image.asp?id=1407&search=1][http://www.worldbook.com/wb/Students?content_spotlight/reptiles/body_sense http://www.worldbook.com/wb/Students?content_spotlight/reptiles/body_sense][http://www.physorg.com/news76249412.html http://www.physorg.com/news76249412.html][http://www.herpbreeder.com/worldspecies/Snakes/vipers/crotalus.htm http://www.herpbreeder.com/worldspecies/Snakes/vipers/crotalus.htm]<br>