Arcyptera microptera
#0630
Magyar név: Tarka sztyeplejtősáska vagy rövidszámyú hegyisáska
Tudományos név: Arcyptera microptera (Fischer de Waldheim, 1833) (Syn.: Pararcyptera microptera)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
https://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-pararcyptera-microptera
Leírás, bemutatás:
Az előtor oldalszegélyei határozottan törnek. A fedőszárnyak vöröses barnás sárgásak, esetleg zöldesbarnák, sokszor sötét foltokkal, felső élükön fehér, hosszanti vonal van. A szárnyvégek üvegszerűen áttetszők, mindkét nemnél éppen elérik a harmadik térdet. A test élénk sárga, fekete, olajzöld és fehér színekkel, hátsólábszár és a comb alul piros.
Testhossz: ♂ 19 – 21 mm, ♀ 25 – 28 mm.
A faj ökológiája:
Geo-chortobiont, xerofil. Száraz gyepekben, homokos talajon, sztyepplejtők kopáros-köves részein. A korai kifejlődésű sáskákhoz tartozik, májustól októberig. A talajszinten tartózkodik. Gyengén repül. Tápláléka fűfélékbő kerül ki.
Általános elterjedése:
Angarai. A Palearktikumban Spanyolországtól Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi (Németország és Ausztria néhány lelőhelyéről az utóbbi évtizedekben valószínűen kipusztult).
Elterjedése Magyarországon:
Ritka, lokális előfordulású a Magyar Középhegység néhány pontján. Az Alföldről nem ismeretes.
Állománynagyság:
Faunisztikailag igen értékes, ritka előfordulású; Európában a legészakibb előfordulása a Kárpát-medencében van.
Veszélyeztető tényezők:
Németországi, ausztriai populáció-részlegeinek az elmúlt évtizedekben való kipusztulása után a Kárpát-medencében is veszélyeztetetté vált: budai és pomázi élőhelyei/populációi az utóbbi 2-3 évtizedben degradálódtak és pusztultak el. Jelenleg erőteljesebb populációja csak a tarcali Kopasz-hegyről ismert. Itt esetlegesen az új szőlőtelepítések csökkentik élőhelyeit
Természetvédelmi kezelés:
Ismert élőhelyein a sztyepplejtők státusának fenntartása indokolt. Szezon-végi kímélő legeltetés aligha árt, mivel ekkorra fejlődését, petézését jórészt befejezi.