Meconema thalassinum
Magyar név: Néma- vagy dobolószöcske
Tudományos név: Meconema thalassinum (De Geer, 1773), (Syn. Meconema varium Fabricius, 1775)
Elterjedés: Európa
Faunatípus: extra-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: II
https://www.inaturalist.org/taxa/119170-Meconema-thalassinum/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/meconema-thalassinum
https://www.izeltlabuak.hu/faj/kozonseges-doboloszocske
Leírás: A test zöld színű, ritkán sárga, a hátoldalán sárga csík lehet a fejétől, pronotum át az elülső szárnyak alapjáig. A szárnyak általában túlérnek a potrohvégen. Az elülső szárnyakról a hímeknél hiányzik a cirpelő készülék, a mellső tibiákon a hallószervek megvannak. A hímeknek feltűnően hosszú, enyhén befelé hajló cerkuszaik vannak.
Testhossz: ♂ 11-15mm, ♀ 12-16mm, tojócső 8-9 mm.
Cirpelés: A hímek nem szárnyak keltette hanggal kommunikálnak, hanem a leveleken a hátsó lábaikkal gyorsan "dobol"-nak . Ez a hang néhány méterre hallatszik a délelőtt folyamán, vagy délután.
Elterjedés: ez egy holo-európai faj, széles körben elterjedt.
Habitat és életmód: a faj rovarevő, általában a lombkoronaszintben tartózkodik, mezofil. Az is felmerült, hogy különösen a tölgyfa erdőket kedvelik, bár magányos fákon is előfordulnak, akár kertekben is (pl. dió). A nap folyamán a levelek fonákján maradnak nagyrészt, éjszaka aktívabbak.
Fenológia: Az imágók július-augusztusban jelennek meg. A petéket a fák kéreg-hasadékaiba helyezi (főleg a törzsön). Pete alakban telelnek át, a lárvák májusban kelnek.