„Tettigonia viridissima” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> | </gallery> | ||
| − | + | Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az ''éneklő lomszöcske ([[Tettigonia cantans]] Fuessly, 1775;'' ''euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (<nowiki>#0110</nowiki>'')) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a ''farkos lombszöcske ([[Tettigonia caudata]] (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) ''(hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft. | |
| + | |||
| + | |||
| + | Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna, és szinte mindig a az előtoron és a fejen hosszanti barna csíkkal. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon. | ||
| + | |||
| + | Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm $, tojásrakó 27-31mm. | ||
| + | |||
| + | Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallaható | ||
| + | |||
| + | Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában. | ||
| + | |||
| + | Habitat és életmód: A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a ''Tettigonia cantans'' fajjal. | ||
Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek. | Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek. | ||
| − | + | Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A lap 2019. január 29., 12:33-kori változata
#0090
Magyar név: Zöld lombszöcske
Tudományos név: Tettigonia viridissima Linne, 1758
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Tettigonia viridissima hím
Tettigonia viridissima nőstény
Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az éneklő lomszöcske (Tettigonia cantans Fuessly, 1775; euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (#0110)) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a farkos lombszöcske (Tettigonia caudata (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) (hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft.
Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna, és szinte mindig a az előtoron és a fejen hosszanti barna csíkkal. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm $, tojásrakó 27-31mm.
Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallaható
Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
Habitat és életmód: A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a Tettigonia cantans fajjal. Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.
