„Poecilimon schmidti” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
(Új oldal, tartalma: „ Leírás: A férfi egy világoszöld test színű, barna-vörös előtérbe szárnyak, a lábak és a cerci sárgás, világos narancssárga, vagy akár piros. A nőst…”)
 
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
   
  +
'''Magyar név:''' Schmidt pókszöcskéje
−
Leírás: A férfi egy világoszöld test színű, barna-vörös előtérbe szárnyak, a lábak és a cerci sárgás, világos narancssárga, vagy akár piros. A nőstény egyenletesen színezett zöld. A szín a szeme változik barna, pirosról zöldre. A hátsó combcsontot 10-12 tüskék a ventrális oldalán. A tojásrakó hosszú és ívelt.
  
  +
⚫
Testhossz: S 19-22mm, 20-23mm $, tojásrakó 10mm.
  
  +
'''Tudományos név:''' ''Poecilimon schmidtii'' (Fieber, 1853)
⚫
Stridulation: a dal áll, nagyon rövid szótagok, hogy lehet hallani, különösen a délutáni órákban.
  
  +
−
Eloszlás: ez egy dél-kelet-európai faj.
 
  +
'''Elterjedés:'''
−
Habitat és életmód: ez egy növényevő, mezofil, arbusticolous faj. Él az erdőben, az erdő és a béren kívüli a tisztásokon. Ez inkább a szélesebb leveleket, amelyeken gyakran látható. Nagyon félénk, gyakran ugrik a földre, amikor valaki megpróbálja elkapni őket.
  
  +
−
Fenológia: felnőtt jelennek július és megtalálható szeptember elejéig. Ez hibernálás közben tojás színpadon. Nimfák keltető áprilisban.
  
  +
'''Faunatípus:''' ponto-mediterrán
  +
  +
'''Életforma:''' chortho-thamnobiont
  +
  +
'''Természetvédelmi értékszám:''' I
  +
  +
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
  +
  +
  +
<gallery>
  +
Fájl:Poecilimon_schmidtii_m.jpg‎
  +
Fájl:Poecilimon_schmidtii_fm.jpg‎
  +
</gallery>
  +
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
A hím világoszöld színű, rövid, a tornál is rövidebb szárnyfedőkkel, barna-vörös előtérbe. A lábak és a cerkuszok sárgásak, világos narancssárgák vagy akár pirosak. A nőstény egyenletesen zöld, teljes szárnyatlanság jellemzi. A szeme színe változó, lehet barna, piros, zöld. A hátsó comb ventrális oldalán 10-12 tüske van. A tojócső alsó szélén egyenes, végén hajlott, finoman fogazott.
  +
  ⚫
Testhossz: ♂ 19-22 mm, ♀ 20-23 mm tojócső 10mm.
  +
  ⚫
Cirpelés: az ének nagyon rövid szótagokból áll, különösen a délutáni órákban lehet hallani.
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája:'''
  +
  +
Növényevő, mezofil faj.Főként zavartalanabb, változatos növényzetű, kevéssé exponált erdőszéleken, bokros tisztásokon, ligetes erdőkben él. Alacsonyabb bokrokon ''(Corylus, Staphylea),'' magasabb gyepszintben ''(Centaurea)'' él. Inkább a szélesebb leveleken tartózkodik, de többnyire keveset mozgó/mozdulatlan, ezért és zöld színe folytán nehezen vehető észre. Nagyon félénk, csekély zavarásra is gyakran ugrik a földre.
  +
  +
A lárvák áprilisban kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg és szeptember elejéig megtalálhatók. A lerakott peték telelnek át.
  +
  +
  +
'''Általános elterjedése: '''
  +
  +
É-Balkántól - a Kárpát-medencén keresztül - Kaukázusig előfordul. A Kárpát-medencében összefüggőbb elterjedési! Erdélyben és a Kárpát-alján.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon: '''
  +
  +
Európában a Kárpát-medencében éri el areájának északi zónáját. Zempléni-hegység (Tárcaltól a Nagy-Milicig számos lelőhely), Szamoshát (Jánk), Bereg (Tarpa). Ezeken kívül néhány diszjunkt előfordulás: Visegrádi-hegység (Dunabogdány, Tahi), Budai-hegység (Széchenyi-hegy, Tétényi-fennsík), Dráva-mellék (Vízvár).
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:'''
  +
  +
Értékes - Kárpát-aljára és Erdélyre utaló - faunisztikai elem. Összefüggőbb zempléni előfordulásán kívül néhány sajátságosán szétszórt (diszjunkt) élőhelye ismert; ezeken igen szórványosan került elő.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényzők:'''
  +
  +
Ambivalens, mert ÉK-en, főként a Zemplénben viszonylag elterjedt, viszont a többi - diszjunkt - előfordulásai kisebb zárvány-populációknak tekinthetők. Utóbbi helyeken kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetett.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:'''
  +
  +
A Zempléni-hegységben külön beavatkozást nem igényel. A többi, viszonylag kis területről kimutatott populáció-zárványai egyedi elbírálást, illetve ennek megfelelő kezelést igényelnek. így pl. a budai Széchenyi hegyen és a Tétényi- fennsíkon antropogén zavaró tényezők (beépítés, tájhasználat megváltoztatása, taposás, stb.) csökkentik, veszélyeztetik e szöcske - és a vele együtt élő élőlénytársulás - életlehetőségeit. Viszont a Visegrádi-hegységben és Dráva-melléken a fenti zavaró tényezők eddig még nem jelentkeztek.

A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:32-kori változata

Magyar név: Schmidt pókszöcskéje

Tudományos név: Poecilimon schmidtii (Fieber, 1853)

Elterjedés:

Faunatípus: ponto-mediterrán

Életforma: chortho-thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.


  • Poecilimon schmidtii m.jpg
  • Poecilimon schmidtii fm.jpg


Leírás, bemutatás:

A hím világoszöld színű, rövid, a tornál is rövidebb szárnyfedőkkel, barna-vörös előtérbe. A lábak és a cerkuszok sárgásak, világos narancssárgák vagy akár pirosak. A nőstény egyenletesen zöld, teljes szárnyatlanság jellemzi. A szeme színe változó, lehet barna, piros, zöld. A hátsó comb ventrális oldalán 10-12 tüske van. A tojócső alsó szélén egyenes, végén hajlott, finoman fogazott.

Testhossz: ♂ 19-22 mm, ♀ 20-23 mm tojócső 10mm.

Cirpelés: az ének nagyon rövid szótagokból áll, különösen a délutáni órákban lehet hallani.


A faj ökológiája:

Növényevő, mezofil faj.Főként zavartalanabb, változatos növényzetű, kevéssé exponált erdőszéleken, bokros tisztásokon, ligetes erdőkben él. Alacsonyabb bokrokon (Corylus, Staphylea), magasabb gyepszintben (Centaurea) él. Inkább a szélesebb leveleken tartózkodik, de többnyire keveset mozgó/mozdulatlan, ezért és zöld színe folytán nehezen vehető észre. Nagyon félénk, csekély zavarásra is gyakran ugrik a földre.

A lárvák áprilisban kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg és szeptember elejéig megtalálhatók. A lerakott peték telelnek át.


Általános elterjedése:

É-Balkántól - a Kárpát-medencén keresztül - Kaukázusig előfordul. A Kárpát-medencében összefüggőbb elterjedési! Erdélyben és a Kárpát-alján.


Elterjedése Magyarországon:

Európában a Kárpát-medencében éri el areájának északi zónáját. Zempléni-hegység (Tárcaltól a Nagy-Milicig számos lelőhely), Szamoshát (Jánk), Bereg (Tarpa). Ezeken kívül néhány diszjunkt előfordulás: Visegrádi-hegység (Dunabogdány, Tahi), Budai-hegység (Széchenyi-hegy, Tétényi-fennsík), Dráva-mellék (Vízvár).


Állománynagyság:

Értékes - Kárpát-aljára és Erdélyre utaló - faunisztikai elem. Összefüggőbb zempléni előfordulásán kívül néhány sajátságosán szétszórt (diszjunkt) élőhelye ismert; ezeken igen szórványosan került elő.


Veszélyeztető tényzők:

Ambivalens, mert ÉK-en, főként a Zemplénben viszonylag elterjedt, viszont a többi - diszjunkt - előfordulásai kisebb zárvány-populációknak tekinthetők. Utóbbi helyeken kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetett.


Természetvédelmi kezelés:

A Zempléni-hegységben külön beavatkozást nem igényel. A többi, viszonylag kis területről kimutatott populáció-zárványai egyedi elbírálást, illetve ennek megfelelő kezelést igényelnek. így pl. a budai Széchenyi hegyen és a Tétényi- fennsíkon antropogén zavaró tényezők (beépítés, tájhasználat megváltoztatása, taposás, stb.) csökkentik, veszélyeztetik e szöcske - és a vele együtt élő élőlénytársulás - életlehetőségeit. Viszont a Visegrádi-hegységben és Dráva-melléken a fenti zavaró tényezők eddig még nem jelentkeztek.

A lap eredeti címe: „https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Poecilimon_schmidti&oldid=3466”