„Tesselana vittata” változatai közötti eltérés
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0150</nowiki>'' |
''<nowiki>#0150</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: Csíkos rétiszöcske |
+ | Magyar név: Csíkos vagy sávos rétiszöcske |
Tudományos név: ''Tesselana veyseli'' (Kocak, 1984) (Tesselana vittata Charpentier, 1825) |
Tudományos név: ''Tesselana veyseli'' (Kocak, 1984) (Tesselana vittata Charpentier, 1825) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
+ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0150_Tesselana_vittata.jpg| |
+ | 0150_Tesselana_vittata.jpg|Csíkos vagy sávos rétiszöcske |
+ | 0151_Tesselana_vittata.jpg |Csíkos vagy sávos rétiszöcske |
||
0151_Tesselana_vittata.jpg |
0151_Tesselana_vittata.jpg |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
− | ez a kistermetű (13-18 mm), , ú faj. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Jelentőségét az adja, hogy . |
||
− | Leírás: A test színe világos szürkés vagy barnás. A paranotum alsó és a hátsó szegélyén egy fehér-sárgás csík van. A rövid, sötét foltos első szárnyak a potroh felén érnek túl, és egy kihegyezettek. A hímek cerkuszain belül, középen kis fog van. A tojócső fekete vagy sötét szürke, világosabb színű alappal. Ritkán macropter egyedek is előfordulnak. |
+ | '''Leírás:''' A test színe világos szürkés vagy barnás. A paranotum alsó és a hátsó szegélyén egy fehér-sárgás csík van. A rövid, sötét foltos első szárnyak a potroh felén érnek túl, és egy kihegyezettek. A hímek cerkuszain belül, középen kis fog van. A tojócső fekete vagy sötét szürke, világosabb színű alappal. Ritkán macropter egyedek is előfordulnak. |
Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 14-16 mm | Tojócső 5-6 mm |
Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 14-16 mm | Tojócső 5-6 mm |
||
26. sor: | 27. sor: | ||
Cirpelés: a hívó dal rövid szótagokból áll . Cirpelése (általában reggel és délután) olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen. |
Cirpelés: a hívó dal rövid szótagokból áll . Cirpelése (általában reggel és délután) olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen. |
||
− | + | '''Elterjedés:''' a közép-ázsiai-pontusi faj, Közép-Ázsia és Ázsia nyugati részén, Kelet-Európában: elterjedésének nyugati és északi határát a Kárpát-medencében éri el. |
|
− | Habitat és életmód: |
+ | '''Habitat és életmód:''' Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, melegkedvelő, mezo-xerofil. Ez inkább a magasabb füvű, szárazabb löszpuszta gyepekben fordul elő, esetleg cserjék mellett az utakon. |
− | Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliusban jelennek meg, és október végéig fellelhetők. |
+ | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliusban jelennek meg, és október végéig fellelhetők. |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:38-kori változata
#0150
Magyar név: Csíkos vagy sávos rétiszöcske
Tudományos név: Tesselana veyseli (Kocak, 1984) (Tesselana vittata Charpentier, 1825)
Elterjedés: közép-, délkelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Leírás: A test színe világos szürkés vagy barnás. A paranotum alsó és a hátsó szegélyén egy fehér-sárgás csík van. A rövid, sötét foltos első szárnyak a potroh felén érnek túl, és egy kihegyezettek. A hímek cerkuszain belül, középen kis fog van. A tojócső fekete vagy sötét szürke, világosabb színű alappal. Ritkán macropter egyedek is előfordulnak.
Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 14-16 mm | Tojócső 5-6 mm
Cirpelés: a hívó dal rövid szótagokból áll . Cirpelése (általában reggel és délután) olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen.
Elterjedés: a közép-ázsiai-pontusi faj, Közép-Ázsia és Ázsia nyugati részén, Kelet-Európában: elterjedésének nyugati és északi határát a Kárpát-medencében éri el.
Habitat és életmód: Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, melegkedvelő, mezo-xerofil. Ez inkább a magasabb füvű, szárazabb löszpuszta gyepekben fordul elő, esetleg cserjék mellett az utakon.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliusban jelennek meg, és október végéig fellelhetők.