„Pholidoptera fallax” változatai közötti eltérés
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
14. sor: | 14. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0210_Pholidoptera_fallax_m.jpg| |
+ | 0210_Pholidoptera_fallax_m.jpg|Galléros avarszöcske hím |
− | 0211_Pholidoptera_fallax_fm.jpg| |
+ | 0211_Pholidoptera_fallax_fm.jpg|Galléros avarszöcske nőstény |
</gallery> |
</gallery> |
||
<div align="right">'''''0211.wav'''''</div> |
<div align="right">'''''0211.wav'''''</div> |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
+ | '''Leírás:''' A test rendszerint barna, alapszíne az okkertől a szürkésbarnáig változik. Vannak vöröses-barna árnyalatok is. Az pronotum oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. A hím szárnyai okkeretesek és kissé túlnyúlnak a pronotumon. A nőstényeknek apró, pikkelyszerű szárnyait a pronotum teljesen elfedi. A hím cerkuszai enyhén befelé ívelők, és közepén egy kis belső fogat hordoznak. A mérsékelten hajlott a tojócső a vége felé fokozatosan sötétedő. |
||
⚫ | |||
− | Leírás: A test színe rendszerint barna, világosabb vagy sötétebb; szürkés egyedei is előfordulnak. Az előtorhát oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. A szárnyatlan nőstényeknek mérsékelten hajlott a tojócsöve, a vége felé fokozatosan sötétedő. |
||
+ | Cirpelés: A Pholidoptera fallax mérsékelten hangos spontán dala 3-szótagú versekből áll, amelyeket többé-kevésbé rendszeres időközönként hallatnak. Ezek egy halk és két hangos szótagból állnak. Magas egyedsűrűség esetén 4-szótagú verseket produkáltak. Ez lehet egy rivalizáló ének. Napközben főleg a reggel vagy délutáni és éjszakai cirpelnek. A hímek gyakran énekelek fejjel lefelé ágakra, fűszálakra kapaszkodva. |
||
⚫ | |||
+ | '''Elterjedés:''' a közép-ázsiai és dél-európai jellegű. Nyugaton Franciaországig ("Tengeri Alpok)", délen Olaszország egész területén, Dél-Svájcban és Ausztria délkeleti részén, Észak-Görögország felé és tovább keleti irányban. Dél-Európában kifejezetten hegyvidékinek mutatkozik, helyenként 2000 m-ig is felmegy. |
||
− | Stridulation: 2-3 szótag alkot rövid echemes, megismételt echeme sorozatok. A dal nagyon hasonlít a Pholidoptera griseoaptera. Ez stridulation napközben főleg a reggeli vagy a délutáni és éjszakai. |
||
− | |||
− | Megoszlás: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. |
||
− | Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, nálunk napos, száraz erdőtisztásokon, erdőszéleken elterjedt; másutt előnyben részesíti a mezofil gyepeket. |
+ | '''Habitat és életmód''': ez egy mindenevő faj, nálunk napos, száraz erdőtisztásokon, erdőszéleken elterjedt; másutt, főleg Dél-Európában előnyben részesíti a mezofil gyepeket. Ezért gyakran megtalálható a hegyekben. Itt a szál-füves és strukturálisan gazdag réteken él, de előfordul a szőlőültetvényekben, az erdő széleken és a szeder sövényekben is. A településekre is behatol, itt kertekben és utcai sövényekben található. |
− | Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár |
+ | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november). |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:27-kori változata
#0210
Magyar név: Galléros avarszöcske
Tudományos név: Pholidoptera fallax (Fischer, 1853)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-fallax
Leírás: A test rendszerint barna, alapszíne az okkertől a szürkésbarnáig változik. Vannak vöröses-barna árnyalatok is. Az pronotum oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. A hím szárnyai okkeretesek és kissé túlnyúlnak a pronotumon. A nőstényeknek apró, pikkelyszerű szárnyait a pronotum teljesen elfedi. A hím cerkuszai enyhén befelé ívelők, és közepén egy kis belső fogat hordoznak. A mérsékelten hajlott a tojócső a vége felé fokozatosan sötétedő.
Testhossz: ♂ 15-18 mm | ♀ 17-23 mm | Tojócső 11-13 mm
Cirpelés: A Pholidoptera fallax mérsékelten hangos spontán dala 3-szótagú versekből áll, amelyeket többé-kevésbé rendszeres időközönként hallatnak. Ezek egy halk és két hangos szótagból állnak. Magas egyedsűrűség esetén 4-szótagú verseket produkáltak. Ez lehet egy rivalizáló ének. Napközben főleg a reggel vagy délutáni és éjszakai cirpelnek. A hímek gyakran énekelek fejjel lefelé ágakra, fűszálakra kapaszkodva.
Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegű. Nyugaton Franciaországig ("Tengeri Alpok)", délen Olaszország egész területén, Dél-Svájcban és Ausztria délkeleti részén, Észak-Görögország felé és tovább keleti irányban. Dél-Európában kifejezetten hegyvidékinek mutatkozik, helyenként 2000 m-ig is felmegy.
Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, nálunk napos, száraz erdőtisztásokon, erdőszéleken elterjedt; másutt, főleg Dél-Európában előnyben részesíti a mezofil gyepeket. Ezért gyakran megtalálható a hegyekben. Itt a szál-füves és strukturálisan gazdag réteken él, de előfordul a szőlőültetvényekben, az erdő széleken és a szeder sövényekben is. A településekre is behatol, itt kertekben és utcai sövényekben található.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár az első fagyokig (november).