„Tettigonia cantans” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Az előző fajnál termetesebb a farkos lombszöcske (Tettigonia caudata (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) (hossza 22 - 36 mm,…”) |
|||
(10 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | |||
− | Az előző fajnál termetesebb a farkos lombszöcske (Tettigonia caudata (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) (hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft. |
||
+ | Magyar név: Éneklő lombszöcske |
||
+ | |||
+ | Tudományos név: ''Tettigonia cantans'' (Fuessli, 1775) |
||
+ | |||
+ | Elterjedés: euroszibériai |
||
+ | |||
+ | Faunatípus: szibériai |
||
+ | |||
+ | Életforma: chortho-thamnobiont |
||
+ | |||
+ | Természetvédelmi értékszám: I |
||
+ | |||
+ | <gallery> |
||
+ | 0110_Tettigonia_cantans.jpg| Tettigonia cantans hím |
||
+ | 01101_Tettigonia_cantans.jpg| Tettigonia cantans nőstény |
||
+ | |||
+ | </gallery> |
||
+ | |||
+ | |||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/tettigonia-cantans |
||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Leírás:''' A három közép-európai Tettigonia faj közül a legkisebb. Az alapszín világos zöld, ritkán sárgás. A hátsó oldalon többé-kevésbé széles, sárga vagy vörös-barna sáv fut át a fejen, a pronotumon és a szárnyakon. A széles szárny éppen eléri a potroh végét és a hátsó térdet, vagy kicsivel túlnyúlik rajtuk. A petékkel teli nőstények potroha még hosszabb is lehet, mint a szárnyak. A hímek cerkuszain a közepe előtt egy kis belső fog van. A nőstény tojócsőve csak enyhén hajlított és kb. olyan hosszú, mint a hátulsó comb. |
||
+ | |||
+ | Testméret: ♂ 21-31 mm | ♀ 29-33 mm | Tojócső 20-25 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: Spontán éneke körülbelül 100 méterre hallhatóan hangos. Hőmérséklettől függően a 1,0-3,5 s időtartamú zümmögő verseket, amelyek intenzitása a közepén a legerősebb, különböző hosszúságú szünetek szakítják meg. |
||
+ | |||
+ | '''Elterjedés:''' Franciaország-tól és Közép-Európá-tól, a Pireneusok-tól egészen az Ázsia-ig. Melegebb klímában hegyvidékeken fordul elő, mint pl. hazánkban is nagyjából 400-500 m tszf-i magasságtól. |
||
+ | |||
+ | '''Élőhely és életmód:''' A ''Tettigonia viridissima''-nál enyhébb és hűvösebb élőhelyeket kedvel, de ezzel együtt is előfordulhatnak. Alföldi mocsarakban, nedves réteken, nagyobb magasságú réteken, magasfüvű réteken, erdőszéleken és erdei tisztásokon fordulnak elő. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' A májusban kelő petékből az imágók június végétől jelennek meg és október végéig élhetnek. A petéket a nedves talajba rakják, ahol legalább kétszer áttelelnek. |
A lap jelenlegi, 2019. december 11., 18:39-kori változata
Magyar név: Éneklő lombszöcske
Tudományos név: Tettigonia cantans (Fuessli, 1775)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai
Életforma: chortho-thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: I
http://www.orthoptera.ch/arten/item/tettigonia-cantans
Leírás: A három közép-európai Tettigonia faj közül a legkisebb. Az alapszín világos zöld, ritkán sárgás. A hátsó oldalon többé-kevésbé széles, sárga vagy vörös-barna sáv fut át a fejen, a pronotumon és a szárnyakon. A széles szárny éppen eléri a potroh végét és a hátsó térdet, vagy kicsivel túlnyúlik rajtuk. A petékkel teli nőstények potroha még hosszabb is lehet, mint a szárnyak. A hímek cerkuszain a közepe előtt egy kis belső fog van. A nőstény tojócsőve csak enyhén hajlított és kb. olyan hosszú, mint a hátulsó comb.
Testméret: ♂ 21-31 mm | ♀ 29-33 mm | Tojócső 20-25 mm
Cirpelés: Spontán éneke körülbelül 100 méterre hallhatóan hangos. Hőmérséklettől függően a 1,0-3,5 s időtartamú zümmögő verseket, amelyek intenzitása a közepén a legerősebb, különböző hosszúságú szünetek szakítják meg.
Elterjedés: Franciaország-tól és Közép-Európá-tól, a Pireneusok-tól egészen az Ázsia-ig. Melegebb klímában hegyvidékeken fordul elő, mint pl. hazánkban is nagyjából 400-500 m tszf-i magasságtól.
Élőhely és életmód: A Tettigonia viridissima-nál enyhébb és hűvösebb élőhelyeket kedvel, de ezzel együtt is előfordulhatnak. Alföldi mocsarakban, nedves réteken, nagyobb magasságú réteken, magasfüvű réteken, erdőszéleken és erdei tisztásokon fordulnak elő.
Fenológia: A májusban kelő petékből az imágók június végétől jelennek meg és október végéig élhetnek. A petéket a nedves talajba rakják, ahol legalább kétszer áttelelnek.