„Tesselana vittata” változatai közötti eltérés
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0150</nowiki>'' |
''<nowiki>#0150</nowiki>'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Csíkos vagy sávos rétiszöcske |
| − | Tudományos név: ''Tesselana |
+ | Tudományos név: ''Tesselana veyseli'' (Kocak, 1984) (Tesselana vittata Charpentier, 1825) |
Elterjedés: közép-, délkelet-európai |
Elterjedés: közép-, délkelet-európai |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | 0151_Tesselana_vittata.jpg |Csíkos vagy sávos rétiszöcske |
||
| + | 0151_Tesselana_vittata.jpg |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | |||
| − | Szárazabb löszpuszta gyepekben fordul elő ez a kistermetű (13-18 mm), kihegyezett, rövid, sötét foltos első szárnyú faj. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Cirpelése olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen. Jelentőségét az adja, hogy elterjedésének nyugati és északi határát a Kárpát-medencében éri el. |
||
| + | '''Leírás:''' A test színe világos szürkés vagy barnás. A paranotum alsó és a hátsó szegélyén egy fehér-sárgás csík van. A rövid, sötét foltos első szárnyak a potroh felén érnek túl, és egy kihegyezettek. A hímek cerkuszain belül, középen kis fog van. A tojócső fekete vagy sötét szürke, világosabb színű alappal. Ritkán macropter egyedek is előfordulnak. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 14-16 mm | Tojócső 5-6 mm |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: a hívó dal rövid szótagokból áll . Cirpelése (általában reggel és délután) olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' a közép-ázsiai-pontusi faj, Közép-Ázsia és Ázsia nyugati részén, Kelet-Európában: elterjedésének nyugati és északi határát a Kárpát-medencében éri el. |
||
| + | |||
| + | '''Habitat és életmód:''' Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, melegkedvelő, mezo-xerofil. Ez inkább a magasabb füvű, szárazabb löszpuszta gyepekben fordul elő, esetleg cserjék mellett az utakon. |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliusban jelennek meg, és október végéig fellelhetők. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:38-kori változata
#0150
Magyar név: Csíkos vagy sávos rétiszöcske
Tudományos név: Tesselana veyseli (Kocak, 1984) (Tesselana vittata Charpentier, 1825)
Elterjedés: közép-, délkelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Csíkos vagy sávos rétiszöcske
Csíkos vagy sávos rétiszöcske
Leírás: A test színe világos szürkés vagy barnás. A paranotum alsó és a hátsó szegélyén egy fehér-sárgás csík van. A rövid, sötét foltos első szárnyak a potroh felén érnek túl, és egy kihegyezettek. A hímek cerkuszain belül, középen kis fog van. A tojócső fekete vagy sötét szürke, világosabb színű alappal. Ritkán macropter egyedek is előfordulnak.
Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 14-16 mm | Tojócső 5-6 mm
Cirpelés: a hívó dal rövid szótagokból áll . Cirpelése (általában reggel és délután) olyan halk, hogy az emberi fül számára szinte érzékelhetetlen.
Elterjedés: a közép-ázsiai-pontusi faj, Közép-Ázsia és Ázsia nyugati részén, Kelet-Európában: elterjedésének nyugati és északi határát a Kárpát-medencében éri el.
Habitat és életmód: Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, melegkedvelő, mezo-xerofil. Ez inkább a magasabb füvű, szárazabb löszpuszta gyepekben fordul elő, esetleg cserjék mellett az utakon.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák április-májusban kelnek, az imágók júliusban jelennek meg, és október végéig fellelhetők.
