Tettigonia cantans

Magyar név: Éneklő lombszöcske

Tudományos név: Tettigonia cantans (Fuessli, 1775)

Elterjedés:

Faunatípus: szibériai

Életforma: chortho-thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

• 

  Tettigonia cantans hím

• 

  Tettigonia cantans nőstény

http://www.orthoptera.ch/arten/item/tettigonia-cantans

morfológia A Tettigonia cantans a három közép-európai Tettigonia faj közül a legkisebb. Az alapszín világos zöld, ritkán sárgás. A hátsó oldalon többé-kevésbé széles, sárga vagy vörös-barna sáv fut át a fejen, a pronotumon és a szárnyakon. A széles szárny kissé nagyobb, mint a has és a hátsó térd. A tojásokkal teli nőknél a has még hosszabb is lehet, mint a szárnyak. A férfiak Cerci-jét egy kis belső fogakkal látják el a központ előtt. A nőstény tojócsője csak enyhén hajlított és kb. olyan hosszú, mint a hátulsó comb.

♂ 21-31 mm | ♀ 29-33 mm | Ovipositor 20-25 mm

éneklés A Tettigónia kantánok spontán énekelése körülbelül 100 méterre hangos és hallható. Magas hőmérsékleten 1,0-3,5 s időtartamú zümmögő versek keletkeznek, amelyeket megközelítőleg egyenlő szünetek választanak el. A maximális hangerő megközelítőleg a vers közepén érhető el. Az este felé, mivel a hőmérséklet csökken, a versek és a szünetek hosszabbak és hosszabbak. Normál éjszakai hőmérsékleten az állatok szüntelenül énekelnek, csak az egyes szótagokat láthatjuk. Ezután a versek csak néhány szótag után érik el a maximális hangerőt. Ha a hőmérséklet még jobban csökken (10 ° C-ra), a verseket 10-20 másodpercenként megszakítják. A frekvenciaspektrum maximum 6-8 kHz-en jelenik meg.

terjedését A Tettigonia kantánok Franciaországból és Közép-Európából a Pireneusokból származnak az ázsiai régióba. Nyugat-Franciaország sok részén a faj hiányzik. Délen a terjesztés a hegyekre és az észak-balkáni országokra korlátozódik. Északon Dánia és Lengyelország, valamint a balti államok Dél-Finnországig terjednek. Észak- és Közép-Németországban a fajok széles körben elterjedtek a magasabb tengerszint feletti magasságokban és a bajor Alpokban, elterjedt. A Tettigónia kantánok előfordulása klimatikus állapotú, sok régióban csak szelektíven fordul elő nedves területeken, és Közép-Európában nagy eloszlási rések vannak. Svájcban a Tettigonia kantánok széles körben elterjedtek a Jurában, a Mittellandok nagy részén és az Alpok lábánál.

Fenológia és életmód A Tettigónia kantánok felnőtt állatai június végétől október végéig élnek. A tojásokat a földbe helyezik. Ott legalább kétszer hibernáltak, amíg kikerülnek. A tojások szárazsága alacsony, ezért a Tettigonia kantánok nedves, esős területekre támaszkodnak. A lárvák 6 szakaszon mennek keresztül. A férfiak inkább szívesen énekelnek.

élőhely A Tettigonia cantans előnyösebb, mint a Tettigonia viridissima-nál enyhébb és hűvösebb élőhelyek, de ezzel együtt is előfordul. A Neusiedlersee-vidék Leitha-hegységében (3) mind a három közép-európai Tettigónia faj összevonódik. A Tettigonia kantánok alföldi mocsarakban, nedves rétekben, magas magasságú rétekben, hosszú füves rétekben és legelőkben, erdei széleiben és erdei tisztásaiban élnek. Ismét és újra megtalálhatja a fajokat gabonafélékben, rétekben és kertekben. A svájci fennsíkon a szeder sövényeket gyakran gyarmatosítják, melyeket megosztanak a Pholidoptera griseoaptera és a Gomphocerippus rufus. Száraz területeken a Tettigonia kantánok magasabb fekvésű élőhelyeket laknak, és a nagyobb csapadékmennyiségből származó előnyökkel jár.