„Pholidoptera fallax” változatai közötti eltérés
27. sor: | 27. sor: | ||
− | Ragadozó. Közepes termetű (14-21 mm), általában gesztenyebarna, felül néha világosabb színű szöcske. Az előtorhát oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. (12-13 mm). |
||
− | Leírás: A test színe rendszerint barna, világosabb vagy sötétebb; |
+ | Leírás: A test színe rendszerint barna, világosabb vagy sötétebb; szürkés egyedei is előfordulnak. Az előtorhát oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. A szárnyatlan nőstényeknek mérsékelten hajlott a tojócsöve, a vége felé fokozatosan sötétedő. |
+ | |||
− | Testhossz: |
+ | Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 17-21mm, tojócső 12-13mm. |
Stridulation: 2-3 szótag alkot rövid echemes, megismételt echeme sorozatok. A dal nagyon hasonlít a Pholidoptera griseoaptera. Ez stridulation napközben főleg a reggeli vagy a délutáni és éjszakai. |
Stridulation: 2-3 szótag alkot rövid echemes, megismételt echeme sorozatok. A dal nagyon hasonlít a Pholidoptera griseoaptera. Ez stridulation napközben főleg a reggeli vagy a délutáni és éjszakai. |
A lap 2019. február 6., 11:28-kori változata
#0210
Magyar név: Galléros avarszöcske
Tudományos név: Pholidoptera fallax (Fischer, 1853)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-fallax
Leírás: A test színe rendszerint barna, világosabb vagy sötétebb; szürkés egyedei is előfordulnak. Az előtorhát oldallemeze fekete, alsó és hátulsó szegélyén élesen elváló, sárgás szalag van. A szárnyatlan nőstényeknek mérsékelten hajlott a tojócsöve, a vége felé fokozatosan sötétedő.
Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 17-21mm, tojócső 12-13mm.
Stridulation: 2-3 szótag alkot rövid echemes, megismételt echeme sorozatok. A dal nagyon hasonlít a Pholidoptera griseoaptera. Ez stridulation napközben főleg a reggeli vagy a délutáni és éjszakai.
Megoszlás: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek.
Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, nálunk napos, száraz erdőtisztásokon, erdőszéleken elterjedt; másutt előnyben részesíti a mezofil gyepeket.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák májusban kelnek, az imágók júliustól fordulnak elő, akár októberig.