„Meconema thalassinum” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
19. sor: 19. sor:
   
   
Leírás: Az Oak Bush-krikett egy zöld színű test, ritkán sárga, a háti sárga csík a fejét, pronotum és alapja az elülső szárnyak. A szárnyak általában meghaladja a végén a has. Az elülső szárnyak férfiaknál nem módosított előállítására stridulation, mint más Bush- tücskök.
+
Leírás: A test zöld színű, ritkán sárga, a hátoldalán sárga csík lehet a fejétől, pronotum át az elülső szárnyak alapjáig. A szárnyak általában túlérnek a potrohvégen. Az elülső szárnyakról a hímeknél hiányzik a cirpelő készülék, a mellső tibiákon a hallószervek megvannak.
Testhossz: S 11-15mm, 12-16mm $, tojásrakó 8-9 mm.
 
Stridulation: hímek nem termelnek a dal dörzsöljük előtérbe szárnyak, hanem egy gyors "dobolása" a hátsó lábak a levél. Ez a hang hallható néhány méterre a délelőtt folyamán, vagy délután.
 
Leírás: ez egy Holo európai faj, széles körben elterjedt.
 
   
 
Testhossz: 11-15mm, 12-16mm, tojócső 8-9 mm.
   
 
Cirpelés: A hímek nem szárnyak keltette hanggal kommunikálnak, hanem a leveleken a hátsó lábaikkal gyorsan "dobol"-nak . Ez a hang néhány méterre hallatszik a délelőtt folyamán, vagy délután.
Habitat és életmód: a faj rovarevő, arboricolas, mezofil. Azt is felmerült, különösen a tölgyfa erdők. A nap folyamán, az Oak Bush-krikett marad az alsó része a levelek, az éjszaka aktívabb.
 
  +
Fenológia: felnőtt jelennek július-augusztusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május.
 
 
Elterjedés: ez egy holo-európai faj, széles körben elterjedt.
  +
 
Habitat és életmód: a faj rovarevő, a lombkoronaszintben, mezofil. Az is felmerült, hogy különösen a tölgyfa erdőkrt kedvelik, bár magányos fákon is előfordulnak, akár kertekben is (pl. dió). A nap folyamán a levelek fonákján maradnak nagyrészt, éjszaka aktívabbak.
  +
  +
Fenológia: Az imágók július-augusztusban jelennek meg. Pete alakban telelnek át, a lárvák májusban kelnek.

A lap 2016. november 30., 14:41-kori változata

Magyar név: néma vagy doboló szöcske

Tudományos név: Meconema thalassinum (De Geer, 1773),

(Syn. Meconema varium Fabricius, 1775)

Elterjedés: Európa

Faunatípus: extra-mediterrán

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: II



Leírás: A test zöld színű, ritkán sárga, a hátoldalán sárga csík lehet a fejétől, pronotum át az elülső szárnyak alapjáig. A szárnyak általában túlérnek a potrohvégen. Az elülső szárnyakról a hímeknél hiányzik a cirpelő készülék, a mellső tibiákon a hallószervek megvannak.

Testhossz: ♂ 11-15mm, ♀ 12-16mm, tojócső 8-9 mm.

Cirpelés: A hímek nem szárnyak keltette hanggal kommunikálnak, hanem a leveleken a hátsó lábaikkal gyorsan "dobol"-nak . Ez a hang néhány méterre hallatszik a délelőtt folyamán, vagy délután.

Elterjedés: ez egy holo-európai faj, széles körben elterjedt.

Habitat és életmód: a faj rovarevő, a lombkoronaszintben, mezofil. Az is felmerült, hogy különösen a tölgyfa erdőkrt kedvelik, bár magányos fákon is előfordulnak, akár kertekben is (pl. dió). A nap folyamán a levelek fonákján maradnak nagyrészt, éjszaka aktívabbak.

Fenológia: Az imágók július-augusztusban jelennek meg. Pete alakban telelnek át, a lárvák májusban kelnek.