Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
Debreceni Egyetem
in English  |  Magyarul
Szakdolgozati témák

Szakdolgozati téma kereső






Diszperzió és invazív viselkedés epigenetikai programozása zsizsikeknél


Az idegenhonos inváziós fajok megjelenése és megtelepedése gyakran okoz természetvédelmi problémákat, sok esetben gazdasági károkat is. Az invazív viselkedés hátterének felderítése azonban nem csak az evolúciósan fontos új stratégiák (pl. tápnövény váltás, hosszú távú diszperzió) megjelenését segít megérteni, hanem a kártevőkkel szembeni sikeres védekezéshez is vezethet.

Jelen vizsgálat a diszperziós viselkedés és tápnövény váltás (kolonizáció) epigenetikai hátterét tárja fel különböző idegenhonos zsizsik fajoknál (Bruchidius). A hallgató bekapcsolódik a kísérleti populációk fenntartásába és a viselkedési tesztek lebonyolításába.

Érdeklődni: Németh Zoltán (znemeth05@gmail.com)

ÉTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, 1. emelet 1.201-es szoba

 

 

 

Szak- és diplomadolgozati témák a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén


Szak- és diplomadolgozati témák a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén


1. Harkályok költési, illetve táplálkozási fafaj-preferencia vizsgálata elegyes erdőkben (elsősorban cseres-tölgyesekben, tölgyelegyes bükkösökben).

 

A BNPI célja a projekttel kapcsolatban: Kapcsolatkeresés a nemes tölgyek, valamint a lábon álló és fekvő holtfa jelenléte és a különböző harkályfajok elterjedése/költési gyakorisága/táplálkozási szokásai között. A projekt megkönnyítené az erdőtervezés során a hagyásfacsoportok helyének meghatározását, valamint a lábon álló- és fekvő holtfa megőrzését.

Szükséges hallgatói ismeretek: Erdei fafajok felismerése, harkályfajok felismerése.

 

2. Örvös légykapó költőhely preferencia vizsgálata különböző korú és rendeltetésű erdőterületeken.

 

BNPI célja a projekttel kapcsolatban: Kapcsolatkeresés az erdőállományok kora, szerkezete, fafaj-összetétele, valamint álló- és fekvő holtfa mennyisége és az örvös légykapó költőhely választása/elterjedése között. A projekt megkönnyítené az erdőtervezés során a hagyásfacsoportok helyének meghatározását, valamint a lábon álló- és fekvő holtfa megőrzését.

Szükséges hallgatói ismeretek: Erdei fafajok felismerése, örvös légykapó felismerése, örvös légykapó énekének felismerése.

 

3. Erdei kétéltű szaporodóhelyek monitorozása a Bükk-hegység északkeleti részén.

 

A BNPI célja a projekttel kapcsolatban: Az erdei kétéltű szaporodóhelyek feltérképezése/monitorozása a Bükk-hegység északkeleti részén. A szaporodóhelyeken talált kétéltű fajok beazonosítása. Kapcsolatkeresés az erdőterületen található lábon álló- és fekvő holtfa jelenléte/mennyisége, valamint a különböző kétéltű fajok elterjedése/gyakorisága között. A projekt megkönnyítené az erdőtervezés során a hagyásfacsoportok helyének meghatározását, valamint a lábon álló- és fekvő holtfa megőrzését.

Szükséges hallgatói ismeretek: Kétéltű fajok felismerése.

 

4. A füleskuvik megtelepedése és terjedése városi környezetben.

 

A BNPI célja a projekttel kapcsolatban: A füleskuvik városi környezetben való terjedésének vizsgálata, a városi környezetben költő állomány nagyságának meghatározása, monitorozása. Érdekes lehet, hogy odú kihelyezéssel irányítható-e a faj terjedése.

Esetleg össze lehetne kötni az állomány felmérését egy odú kihelyezéses, ellenőrzéses projekttel is. Az ehhez szükséges odúkat jelen állás szerint a BNPI saját forrásból le tudja gyártatni.

Szükséges hallgatói ismeretek: Füleskuvik felismerése, füleskuvik hangjának felismerése.

 

5. Hegyi billegető költésdinamikája/állományváltozása/élőhelypreferenciája a Bükk-hegység keleti oldalán található fő vízfolyások mentén.

 

A BNPI célja a projekttel kapcsolatban: A hegyi billegető költőállományának meghatározása a Miskolc közeli vízfolyások mentén. Állományváltozás monitorozása. A faj költőhely-preferenciája, mesterséges/városi környezethez való alkalmazkodásának vizsgálata szintén érdekes lehet. Hosszú távon előkerülhetnének vízirigó megjelenések/esetleges költések is. Esetleg össze lehetne kötni az állomány felmérését egy odú kihelyezéses, ellenőrzéses projekttel is. Az ehhez szükséges odúkat jelen állás szerint a BNPI saját forrásból le tudja gyártani.

Szükséges hallgatói ismeretek: Hegyi billegető felismerése.

 

Érdeklődni: Papp Viktor Gábor, biológus, őrkerületvezető

Elérhetőség: PappVG@bnpi.hu

Vonulási viselkedés hormonális szabályozása fekete rigóknál


A költő- és telelőhelyek közötti vándorlás az állatok viselkedésének egyik leglátványosabb eleme. E viselkedés kialakulásának és evolúciójának mechanizmusairól azonban keveset tudunk. Jelen téma egy tágabb kutatási program részeként vizsgálja egyes hormonok (kortikoszteron, tesztoszteron, pajzsmirigyhormonok) szerepét a vonulási viselkedés kialakulásában és fenntartásában. 

A hallgató egy aktív kutatócsoport munkájába kapcsolódik be és a terepi mintavételek mellett labormunkákban is tapasztalatot szerezhet. A terepi munka elsősorban a tavaszi és őszi hónapokra koncentrálódik és madárfogást, madárgyűrűzést, illetve vérminták gyűjtését jelenti.    

Érdeklődni: Németh Zoltán (znemeth05@gmail.com)

ÉTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, 1. emelet 1.201-es szoba

 

Rétisas költésbiológiai vizsgálatok


A munka célja, hogy adatokat gyűjtsünk a rétisas költésbiológiájáról, fiókagondozásáról, a szülők közötti szociális viselkedésről. Ehhez egy hortobágyi rétisas fészeknél készült videófelvételeket használunk fel.

A téma kidolgozása jó lehetőséget kínál a ragadozók szaporodásának, illetve védelmi lehetőségeinek megismerésére.

A téma társtémavezetője:

Tihanyi Gábor, természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

 

Érdeklődni: Barta Zoltán,

barta.zoltan (at) science.unideb.hu, 62334

Evolúciós Állattan

Az alulkutatott tölgyfahangya (Liometopum microcephalum), mint domináns hangyafaj a Nagyerdőn


A tölgyfahangya a Nagyerdő és így a campus tölgyfái között is nagy egyedszámban közlekedik látványos ösvényeken, de erről a fajról alig tudunk valamit (nem sok helyről ismert), így sok érdekes témára van vele kapcsolatban lehetőség. Valószínű p.l., hogy a negyerdei életközösségben igen fontos szerepet tölt be. A Kárpát-medencén kívül kevés helyről van a fajról adat. A Liometopum microcephalum egyik legnépesebb ismert populációja a Nagyerdőn található.


Kizárólag erre a hangyára vadászik a Tracheliodes varus darázsfaj, amely a Nagyerdőn is előfordul és amely életmódjáról szintén keveset tudunk.

A téma felvet nemcsak a hangyákkal, hanem más a Nagyerdőn előforduló élőlényekkel kapcsolatos kérdéseket is, p.l. valószínű, hogy a tölgyfahangya szívesen költözik a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) lárváinak járataiba.


A vizsgálatok elsősorban a Nagyerdőn, esetleg laborban folynának.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Hangyák és növények: egy magterjesztési mutualizmus vizsgálata


Meglepően sok ismert növényfaj (p.l. hóvirág: Galantus nivalis, keltikék: Corydalis sp., ibolyák: Viola sp., erdélyi csillagvirág: Scilla kladnii és vérehulló fecskefű: Chelidonium majus) magvai rendelkeznek elaioszómákkal. Ezek olyan magas olaj és fehérjetartalmú függelékek, amelyek a hangyák számára értékes tápanyagokat tartalmaznak. 

A magvak érése a lombfakadás környékén jellemző, amikor a kiéhezett hangyakolóniák az áttelelés után elkezdik nevelni a lárvákat és így nagy a tápanyagigényük. A hangyák az ilyen magvakat a fészkükhöz szállítják és az elaioszóma elfogyasztása után a „szemétdombjukra” cipelik, ha tudják: vannak gömbölyű magvú növények, amelyek magvain a hangyák számára az elaioszóma az egyedüli fogás. 

Ez a stratégia lehetővé teszi a növények számára, hogy a hangyák mozgáskörzetén belül (pár négyzetméter) olyan élőhelyfoltokra kerüljenek, amelyet a hangyák a fészküknél „felástak” és/vagy a szemétdombnál „megtrágyáztak”.  
 

 

Ismertek növényfajok, amelyek egy adott hangyafajjal/fajcsoporttal szállíttatják magukat és valószínű ez az általános stratégia, de ez a kérdés további vizsgálatokat igényel.

A téma elsősorban angol nyelvű irodalmazást jelentene az európai elaioszómás növényfajok és hangyák kapcsolatáról, de lehetőség van terepi és laboratóriumi (viselkedésökológiai és gázkromatográfiás) vizsgálatokra is.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

és

Dr. Lengyel Szabolcs

lengyel.szabolcs"KUKAC"science.unideb.hu

Ökoinformatika


A biológiai az informatikai eszközök használata ma már olyannyira mindennapos, hogy a biológus kutatók idejük jelentős részét számítógépek képernyői előtt töltik. A biológusok számára használható eszközök palettája rendkívűl széles, de még így sincs mindenre kész megoldás. Hogyan készíthetünk magunknak informatikai eszközöket?

A téma kiírás keretében az informatika iránt jobban érdeklődő hallgatókat keresek, akik szívesen tanulnak bele és vesznek részt szoftver fejlesztésben.

A választott témától függően az szakdolgozat vagy egy szoftver vagy egy részszoftver elkészítése vagy pedig az elkészítés és a biológiai alkalmazása együttesen.

Érdeklődni: Bán Miklós banm@vocs.unideb.hu
ÉTK 1.203

A Maculinea hangyaboglárka lepkék és parazitoidjaik sokszínű kapcsolata a gazdahangyákkal és azok szociálparazitáival


A védett Maculinea boglárkalepkék hernyói Myrmica hangyáknál fejlődnek (szociálparaziták). A hernyók kezdetben egy tápnövény magkezdeményeit fogyasztják, majd (az esetek k.b. 1%-ában) egy megfelelő fajú Myrmica dolgozó a fészkébe cipeli (adoptálja) és ott a hernyókat a hangyák etetik („kakukk” Maculinea), vagy a hangyalárvákkal táplálkoznak (predátor Maculinea). Ennek oka, hogy a hernyók a hangyalárvák szagát utánozzák. A gazdafajok populációs szinten különbözhetnek egymástól, ami a különböző Maculinea populációk adoptálódását jelzi a különböző optimális gazdafajokhoz.

A hangyagazdák és a hernyók kapcsolata számos érdekes (p.l. evolúcióbiológiai, viselkedésökológiai és konzervációbiológiai) kérdést vet fel.

További vizsgálatokra érdemesek az alábbi fajok:

- Neotypus melanocephalus fürkészdarázs (még a virágon fertőzi a Maculinea hernyókat)

 

 

 

 

- Ichneumon eumerus fürkészdarázs (már a Myrmica fészkekben fertőzi a Maculinea hernyókat, ehhez feromonok segítségével összeugrasztja egymással a hangyákat)

 


- Microdon myrmicae zengőlégy (a lárvák Myrmica fészkekben a hangyafiasítás predátorai)

 

Lehet vizsgálatokat terepen (főleg hegyvidékeken és lápréteken) és laborban is végezni. Gázkromatográfiás (GC/MS) vizsgálatokra is van lehetőség.

 

A témáról további részletek olvashatóak a PhD dolgozatomban és annak magyar nyevű összefoglaló cikkében (és az utóbbi mellékletében), valamint a két anyag irodalomjegyzékében felsorolt cikkekben.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Az öregedés evolúciós és fiziológiai háttere édesvízi hidráknál


 

 

Az invázív kerti hangya (Lasius neglectus) terjedése és destruktív hatása az őshonos közösségekre


 

A Lasius neglectus egy Európában nem őshonos többkirálynős (polygyn) hangya, amely akár több négyzetkilométeres szuperkolóniákat hoz létre, ahol a kiterjedt fészkek kapcsolatban vannak egymással. A lelőhelyek száma exponenciálisan növekedik. Mivel a L. neglectus nőstények nem repülnek ki a fészekből, ezért a fajt az ember terjeszti (p.l. virágfölddel). 

A L. neglectus a szuperkolóniák területéről az őshonos hangyafajokat kiszorítja és szokatlanul magas egyedsűrűségével az őshonos életközösséget megváltoztatja (a legtöbb fajt kiírtja, így pár jól védekező faj felszaporodik). Magyarországról közel 20 szuperkolónia ismert, ebből az egyik a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjéből.

A téma felvet nem csak a hangyákkal, hanem más, a szuperkolóniák területén előforduló élőlényekkel kapcsolatos kérdéseket is. Például a virágfölddel való széthurcolás következményeként a hangyával együtt terjed a nálunk faunaidegen hangyavendég (myrmecophil) Platyarthrus schoblii ászka.


Lehet vizsgálatokat terepen (p.l. a Botanikus Kertben és Budapesten) és laborban is végezni.

A témáról további részletek olvashatóak a fajról naprakész weboldalon és az ottani irodalomjegyzékben felsorolt irodalmakban, valamint a diplomamunkámban (annak az irodalomjegyzéke már elavult). 

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Javaslatok a kétéltűek és hüllők helyi szintű gyakorlati védelmére


Vállalom kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos szakdolgozati témák vezetését, ha a hallgatónak van egy témára ötlete (hol, milyen kérdést kutatna).

 

 

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Kakukk gazda kapcsolat


A kakukk fészekparazitizmusának vizsgálata a világon ismert legmagasabb mértékben parazizitált gazdapopulációjában a Kiskunságban.
 
A szakdolgozat elkészítéséhez sok terepmunka és szakirodalom olvasás szükséges. A terepi munka nagyjából egybe eseik a vizsgaidőszakkal.
 
A terepi munkához jó állóképesség és sok lelkesedés szükséges. 


 


Érdeklődni: Dr. Bán Miklós (banm@vocs.unideb.hu)
ÉTK 1.203

A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) terepi vizsgálata a Borsodi-Mezőségben



Érdeklődni:
Bátori Edit 1.209 (ÉTK 1. em. 2. fésű) batori.edit@science.unideb.hu
Feladat: Talajcsapdázás a Borsodi Mezőség különböző területein. Élőhely feltérképezés, továbbá az adatok alapján a faj elterjedésének pontosítása.
ismertető letöltése

A Rickia wasmannii gomba és a Myrmica hangyák kapcsolata


A Myrmica hangyák testét gyakran borítja be, szinte szőrzet látszatát keltve a Rickia wasmannii gombafaj. Ilyenkor általában egy kolóniának majdnem összes egyede fertőzött.

A hangyákra látszólag e gomba nincs negatív hatással, egy fertőzött egyed hosszú ideig elélhet. Erről a kapcsolatról alig tudunk többet az eddig leírtaknál, éppen ezért nagyon sokféle kutatási témára ad lehetőséget; pár kulcsszó:

   - viselkedésökológia

   - mikrobiológia

   - genetika

   - gázkromatográfia

   - terepmunka

   - fény- és elektronmikroszkóp

   - irodalmazás

   - egyéb (saját ötlet is!)

 

További részletek: 

http://web.unideb.hu/tartally/AntLab.htm

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Dokumentáció készítés


OpenBioMaps dokumentáció készítés

 

A téma keretében a szakdolgozó az biotikai OpenBioMaps adatbázis keretrendszer működésével ismerkedhet meg több adatbázis használatán keresztül és a szakdolgozataként egy nagyon gyakorlatias feladata lesz, miszerint dokumentációt kell írnia egyes funkciók működéséről.

 

 

Érdeklődni: Bán Miklós

email:banm@vocs.unideb.hu

Tel: 62356 egyetemi mellék

személyesen: 1.203-es iroda

Szociális viselkedés vizsgálata mezei verebeknél (Passer montanus)


A legtöbb madárfaj egy bizonyos mértékű társas viselkedéssel jellemezhető, mely következtében az egyedek különböző szociális struktúrákba (csapatokba) szerveződnek. Ezen szociális struktúrák szerveződési mechanizmusairól és működéséről azonban igen keveset tudunk a kistestű énekesmadaraknál természetes körülmények között. A mezei veréb egy fokozottan szociális madárfaj, amely egy ideális modell szervezet a csapatos viselkedés kutatására.

Vizsgálatainkban több kérdésre keressük a választ: (i) hogyan alakulnak ki a csapatok?; (ii) milyenek a csapaton belüli szociális kapcsolatok?; (iii) milyen következényei vannak a csapaton belüli kapcsolatoknak az egyedek rátermettségére?; stb. 

A vizsgálatok helyszíne és ideje:
Debreceni Egyetem Kampusza és Botanikus Kertje, október-március között.

Milyen feladatok várnak a jelentkezőkre?
- etetők rendszeres ellátása táplálékkal;
- madarak befogása és jelölése;
- madarak viselkedésének megfigyelése terepen;
- madarak viselkedésének megfigyelése videófelvételekről.

Milyen a jó jelentkező?
- elszánt, érdeklődő és céltudatos;
- jó teherbíró képességgel rendelkezik;
- tud angolul.

Érdeklődni:
Fülöp Attila (fafeldolgozo[kukac]gmail.com),
ÉTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, 1. emelet, 1011-es szoba.


Szak- és diplomadolgozati témák az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

 

 

 

1, Denevérvédelem és fényszennyezés kérdései az ANPI működési területén

Főbb résztémák és feladatok: denevérekre negatív hatást gyakorló fényszennyezés jellegének és mértékének felmérése adott kistájakon (pl. Aggteleki-karszt, Cserehát, Bódva-völgy), fényszennyezettségi térképek készítése, denevérfaunisztikai felmérések végrehajtása, védelmi javaslatok kidolgozása, szakmai hozzájárulás biztosítása az „Aggteleki Csillagoségbolt-park” kialakításához.

 

 

2, Észak-magyarországi erdőterületek denevérfaunájának feltárása és megőrzésük lehetőségei

Főbb résztémák és feladatok: denevérfaunisztikai felmérések végzése, ill. ezekben történő közreműködés (vizuális megfigyelés, hálózás, ultrahang-detektoros adatgyűjtés), denevérhangok elemzése, erdei élőhelyek térképezése, védelmi javaslatok megfogalmazása, erdőterületek chiropterológiai értékelése.

 

 

3, Észak-magyarországi kistájak kisemlős-faunájának feltárása bagolyköpetek elemzésével.

Főbb résztémák és feladatok: bagolyköpetek gyűjtése és feldolgozása, csontgyűjtemény kialakítása, eredmények adatbázisba rendezése és elemzése, élőhelyek térképezése, védelmi javaslatok megfogalmazása.

 

Amit kínálunk:

releváns természetvédelmi problémák feltárásának és megoldásának biztosítása;

a felmérésekhez szükséges technikai eszközök biztosítása;

kedvezményes szálláslehetőség;

rendszeres szakmai irányítás;

szakmai publikálási lehetőség;

terepi közlekedés segítése;

szakmai fejlődés, előrelépés lehetősége.

 

A jelentkezés alapfeltétele az önálló terepi és laboratóriumi munkavégzés képessége, illetve a magas szintű természetvédelmi misszióorientáció. Az adatgyűjtések gyakran éjszaka történnek, a párban vagy kisebb csapatban történő munkavégzés azonban lehetséges.

A „Denevérvédelem és fényszennyezés kérdései” c. téma esetében kifejezett előnyt jelent a jó kommunikációs képesség.

 

 

 

Témavezető: Dr. Boldogh Sándor András, biológus

Elérhetőség: boldogh@anp.kvvm.hu; +3648506010, +36303375149

 

http://kornel.zool.klte.hu/pub/zoltan/szak_es_diplomadolgozati_temak-2018-AggtelekiNP-DE-2.pdf