Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere

Öregrend (Superordo): Egyenesszárnyúak (Orthopteroida)

Rend (Ordo): Tojócsövesek (Ensifera)

Infraordo: Tücsökalkatúak (Gryllidea)

Családsorozat (Superfamilia): Vakondtücsök félék (Gryllotalpoidea)

Család (Familia): Vakondtücskök (Gryllotalpidae)

Közönséges lótücsök - Gryllotalpa gryllotalpa (Linnaeus, 1758)

Sztyeppei lótücsök - Gryllotalpa stepposa Zhantiev, 1991

Családsorozat (Superfamilia): Tücskök (Grylloidea)

Család (Familia): Valóditücskök (Gryllide)

Alcsalád (Subfamilia): Feketetücsök-formák (Gryllinae)

Mezei tücsök - Gryllus campestris Linnaeus, 1758

Házi tücsök - Acheta domesticus (Linnaeus, 1758)

Fekete tücsök - Melanogryllus desertus (Pallas, 1771)

Nyugati homlokjegyestücsök - Modicogryllus frontalis (Fieber, 1844)

Bordói tücsök - Eumodicogryllus bordigalensis (Latreille, 1804)

Déli homlokjegyestücsök - Modicogryllus truncatus (Tarbinsky, 1940)

Család (Familia): Trigoniidae

Erdei tücsök - Nemobius sylvestris (Bosc, 1792)

Mocsári tücsök - Pteronemobius heydenii (Fischer, 1853)

Pontuszi karcsútücsök - Stenonemobius bicolor ponticus Gorochov, 1984

Család (Familia): Pirregőtücskök (Oecanthidae)

Pirregő tücsök - Oecanthus pellucens (Scopoli, 1763)

Család (Familia): Hangyásztücskök (Myrmecophylidae)

Közép-európai hangyásztücsök - Myrmecophylus acervorum (Panzer, 1799)

Nonveiller-hangyásztücsök - Myrmecophylus nonveilleri Ingrisch & Pavicevic, 2008

Alrend (Subordo): Szöcskeszerűek (Tettigoniodea)

Infraordo: Szöcskealkatúak (Tettigoniidea)

Családsorozat (Superfamília): Szöcskefélék (Tettigonioidea)

Család (Familia): Nyergesszöcskék (Bradyporidae)

Alcsalád (Subfamilia): Nyergesszöcske-formák (Ephippigerinae)

Nyerges szöcske - Ephippiger ephippiger (Fiebig, 1784)

Család (Familia): Kúpfejűszöcskék (Conocephalidae)

Alcsalád (Subfamilia): Kúpfejűszöcske-formák (Conocephalinae)

Kis kúpfejűszöcske - Conocephalus fuscus (Fabricius, 1793)

Sarlós kúpfejűszöcske - Conocephalus dorsalis (Latreille, 1804)

Alcsalád (Subfamilia): Nagykúpfejűszücske-formák (Copiphorinae)

Nagy kúpfejűszöcske - Ruspolia nitidula (Scopoli, 1786)

Család (Familia): Dobolószöcskék (Meconematidae)

Közönséges dobolószöcske - Meconema thalassinum (DeGeer, 1773)

Déli dobolószöcske - Meconema meridionale Costa, 1860

Család (Familia): Lomhaszöcskék (Phaneropteridae)

Zöld repülőszöcske - Phaneroptera falcata (Poda, 1761)

Pontozott repülőcsöcske - Phaneroptera nana Fieber, 1853

Közönséges tarsza - Isophya kraussii Brunner von Wattenwyl, 1878

Kárpáti tarsza - Isophya brevipennis camptoxypha (Fieber, 1853)

Hegyi tarsza - Isophya stysi Cejchan, 1957

Szerény tarsza - Isophya modesta (Frivaldszky, 1868)

Illír tarsza - Isophya modestior Brunner von Wattenwyl, 1882

Pienini tarsza - Isophya pienensis Maran, 1954

Magyar tarsza - Isophya costata Brunner von Wattenwyl, 1878

• Közönséges virágszöcske - Leptophyes albovittata (Kollar, 1833)

Rőthátú virágszöcske - Leptophyes punctatissima (Bosc, 1792)

Sárgászöld virágszöcske - Leptophyes boscii Fieber, 1853

• Erdélyi virágszöcske - Leptophyes discoidalis (Frivaldszky, 1868)

• Fogasfarkú szöcske - Polysarcus denticauda (Charpentier, 1825)

Északi málnaszöcske - Barbitistes constrictus Brunner von Wattenwyl, 1878

Málnaszöcske - Barbitistes serricauda (Fabricius, 1798)

Brunner-pókszöcske - Poecilimon brunneri (Frivaldszky, 1868)

Fuss-pókszöcske - Poecilimon fussi Fieber, 1878

Keleti pókszöcske - Poecilimon intermedius (Fieber, 1853)

Schmidt-pókszöcske - Poecilimon schmidti (Fieber, 1853)

Család (Familia): Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)

Alcsalád (Subfamilia): Fürgeszöcske-formák (Tettigoniinae)

• Zöld lombszöcske - Tettigonia viridissima (Linnaeus, 1758)

Farkos lombszöcske - Tettigonia caudata (Charpentier, 1842)

Éneklő lomszöcske - Tettigonia cantans (Fuessly, 1775)

• Szemölcsrágó szöcske - Decticus verrucivorus Linnaeus, 1785

• Szürke rétiszöcske - Platycleis grisea (Fabricius, 1781)

• Púposhasú rétiszöcske - Platycleis affinis Fieber, 1853

• Csíkos rétiszöcske - Platycleis Tesselana vittata veyseli (Kocak, 1984) ((Charpentier, 1825))

Homokpusztai szöcske - Platycleis Montana montana (Kollar, 1833)

• Sötétzöld rétiszöcske - Metrioptera brachyptera (Linnaeus, 1761)

• Halványzöld rétiszöcske - Metrioptera Bicolorana bicolor (Philippi, 1830)

• Roesel-rétiszöcske - Metrioptera Roeseliana roeselii (Hagenbach, 1822)

• Nagy avarszöcske - Pholidoptera aptera (Fabricius, 1793)

Bújkáló avarszöcske - Pholidoptera littoralis (Brunner v. W., 1861)

• Erdélyi avarszöcske - Pholidoptera transsylvanica (Fischer, 1853)

• Galléros avarszöcske - Pholidoptera fallax (Fischer, 1853)

Szürke avarszöcske - Pholidoptera griseoaptera (DeGeer, 1773)

Német szöcske - Pterolepis Rhacocleis germanica (Herrich-Schaeffer, 1840)

• Karcsú szöcske - Pachytrachys gracilis (Brunner v. W., 1861)

• Tőrös szöcske - Gampsocleis glabra (Herbst, 1786)

Alcsalád (Subfamilia): Fűrészlábúszöcske-formák (Saginae)

• Fűrészlábú szöcske - Saga pedo (Pallas, 1771)

Család (Familia): Raphidiophoridae

Üvegházi szöcske - Tachycines asynamora Diestrammena asynamora (Adelung, 1902)

Rend (Ordo): Tojókampósok (Caelifera)

Alrend (Subordo): Ásósáska szerűek (Tridactylodea)

Családsorozat (Superfamilia): Ásósáskafélék (Tridactyloidea)

Család (Familia): Ásósáskák (Tridactylidae)

Tarka ásósáska - Xya variegata (Latreille, 1809)

Pfandler-ásósáska - Xya pfaendleri (Harz, 1970)

Alrend (Subordo): Tövishátúsáska szerűek (Tetrigodea),

Családsorozat (Superfamilia): Tövishátúsáskafélék (Tetrigoidea)

Család (Familia): Valódi tövishátúsáskák (Tetrigidae)

• Kétpettyes tövishátúsáska - Tetrix bipunctata Saulcy, 1888

Bolivar tövishátúsáska - Tetrix bolivari Saulcy, 1901

• Közönséges tövishátúsáska - Tetrix subulata (Linnaeus, 1758)

Vékonycsápú tövishátúsáska - Tetrix tenuicornis (Shalberg, 1891)

Ligeti tövishátúsáska - Tetrix undulata (Soverby, 1806)

Délnyugati tövishátú sáska . Tetrix ceperoi (Bolívar, 1887)

Alrend (Subordo): Sáskaszerűek (Acridodea)

Családsorozat (Superfamilia):Sáskafélék (Acridoidea)

Család (Familia):Sáskák (Acrididae)

Alcsalád (Subfamilia): Sisakossáska-formák (Acridinae)

• Sisakos sáska - Acrida ungarica (Herbst, 1786)

Alcsalád (Subfamilia): Olaszsáska-formák (Calliptaminae)

• Olasz sáska - Calliptamus italicus (Linnaeus, 1758)

• Homoki olaszsáska (barbársáska) - Calliptamus barbarus (Costa, 1836)

• Ál-olaszsáska - Paracaloptenus caloptenoides (Brunner von WWattenwyll, 1861)

Alcsalád (Subfamilia): Hegyisásáka-formák (Catantopinae)

Alpesi sáska - Miramella alpina (Kollar, 1833)

Déli vagy olajzöld hegyisáska - Odontopodisma decipiens Ramme, 1951

• Vöröslábú hegyisáska - Odontopodisma rubripes Ramme, 1931

Schmidt-hegyisáska - Odontopodisma schmidtii (Fieber, 1853)

Kis hegyisáska - Pezotettix giornae (Rossi, 1794)

• Tarka hegyisáska - Podisma pedestris (Linnaeus, 1758)

• Nagy hegyisáskája - Pseudopodisma nagyi Galvagni et Fontana, 1993

Alcsalád (Subfamilia): Karcsúsáska-formák (Gomphocerinae)

• Szép hegyisáska - Arcyptera fusca (Pallas, 1773)

• Sztyeplejtősáska - Arcyptera microptera (Fischer de Waldheim, 1833)

• Zengő tarlósáska - Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus (Linnaeus, 1758)

• Közönséges tarlósáska - Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus (Thunberg, 1815)

• Halk tarlósáska - Chorthippus (Glyptobothrus) mollis (Charpentier, 1825)

Szélesszárnyú tarlósáska - Chorthippus (Glyptobothrus) apricarius (Linnaeus, 1758)

Bolygó tarlósáska - Chorthippus (Glyptobothrus) vagans (Eversmann, 1848)

• Hátas rétisáska - Chorthippus dorsatus (Zetterstedt, 1821)

Vállas rétisáska - Chorthippus dichrous (Eversmann, 1859)

Csinos rétisáska - Chorthippus albomarginatus (DeGeer, 1773)

Oschei-rétisáska - Chorthippus oschei Helversen, 1986

Lápréti sáska - Chorthippus montanus (Charpentier, 1825)

• Közönséges (hátas) rétisáska - Chorthippus parallelus Zetterstedt, 1821

• Marokkói sáska - Dociostaurus maroccanus (Thunberg, 1815)

• Rövidnyakú sáska - Dociostaurus brevicollis (Eversmann, 1848)

• Rövidszárnyú rétisáska - Euchorthippus declivus (Brisout de Barnville, 1848)

Karcsú rétisáska - Euchorthippus pulvinatus (Fischer de Waldheim, 1846)

• Smaragdzöld sáska - Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826)

Aranyos sáska - Chrysochraon dispar (Germar, 1834)

Homoki bunkóscsápú sáska - Myrmeleotettix antennatus (Fieber, 1853)

Kis bunkóscsápú sáska - Myrmeleotettix maculatus (Thunberg, 1815)

• Erdei bunkóscsápú sáska - Gomphocerippus rufus (Linnaeus, 1758)

....................... - Omocestus minutus (Brullé, 1832)

Barna tarlósáska - Omocestus haemorrhoidalis (Charpentier, 1825)

Szőke tarlósáska - Omocestus petraeus (Brisout de Barneville, 1856)

Vöröshasú tarlósáska - Omocestus rufipes (Zetterstedt, 1821)

Zöld tarlósáska - Omocestus viridulus (Linnaeus, 1758)

Hangos hegyisáska - Stauroderus scalaris (Fischer de Waldheim, 1846)

Eurázsiai rétisáska - Stenobothrus eurasius Zubowskii, 1898

Rövidszárnyú vagy szárnyatlan rétisáska - Stenobothrus crassipes (Charpentier, 1825)

Jajgató rétisáska - Stenobothrus lineatus (Panzer, 1796)

Sztyepréti sáska - Stenobothrus nigromaculatus (Herrich-Schaeffer, 1840)

Fischer-rétisásáka - Stenobothrus fischeri (Eversmann, 1848)

Kis rétisáska - Stenobothrus stigmaticus (Rambur, 1838)

Alcsalád (Subfamilia): Vaskossáska-formák (Oedipodinae)

Önbeásósáska - Acrotylus insubricus (Scopoli, 1786)

Homoki önbeásó sáska - Acrotylus longipes (Charpentier, 1845)

Tenger-zöld sáska - Aiolopus thalassinus (Fabricius, 1781)

Déli áttelelősáska - Aiolopus strepens (Latreille, 1804)

Változó vagy szerecsensáska - Celes variabilis (Pallas, 1771)

Sziki v. pannon sáska - Epacromius coerulipes (Ivanov, 1887)

Pontuszi sáska - Epacromius tergestinus (Charpntier, 1825)

Európai vándorsáska - Locusta migratoria (Linnaeus, 1758)

Hagymazöld sásáka - Mecosthetus parapleurus (Hagenbach, 1822)

Szalagos sáska - Oedaleus decorus (Germar, 1826)

Kékszárnyú sáska - Oedipoda coerulescens (Linnaeus, 1758)

Kereplő sáska - Psophus stridulus (Linnaeus, 1758)

Homokszínű sáska - Sphingonotus caerulans (Linnaeus, 1758)

Tundrasáska - Stethophyma grossum (Linnaeus, 1758)

Vastagon szedett: vöröskönyves és/vagy védett faj, ha a magyar név is, akkor Natura2000 faj is.